A dualizmus kora

A dualizmus kora
design by Dóri Sirály for Prezi
A kiegyezés (1867-1918)
Közös hadügy, külügy, pénzügy
Közös szervek: a három minisztérium, közös minisztertanács, közös ügyek költségvetéséről határozó parlamenti delegációk
Közös egyetértésben kezelt ügyek: gazdaság is
1874 - választójogi törvény
Kétkmarás országgyűlés
Alsóház - Képviselőház
Felsőház - Főrendiház (megváltozott öszetétel)
Formailag egyenrangúak, de a döntéshozó a képviselőház
Obstrukció!
Megyék feladatainak és jogköreinek módosítása - centralizáció!
Megmarad a megyei önkormányzatiság DE kormány által kinevezett főispán
Megyék autonómiáját alárendelték a központi kormányzatnak
Virilizmus - vagyon alapú befolyás
Előzmények
1873-tól - előtte Pest, Buda és Óbuda
Dinamikusan fejlődik
Közlekedés gócpontja: Nyugati pu., Keleti pu.
Városi közlekedés fellendülése (lóvasút, sikló, fogaskerekű, villamos, földalatti)
Óriási építkezések
Középületek
Közművek (víz, gáz, villany)
Sajtó fénykora: napi/heti lapok
Kávéházak, pezsgő irodalmi és művészeti élet
A világváros
A polgári állam kiépülése
Jog és az igazságszolgáltatás reformja
törvény előtti egyenlőség
képzett független bírók
1878 - modern büntető törvénykönyv (Csemegi-kódex)
1867 - kimondják a zsidóság teljes emancipációját
Állam és egyház szétválasztása
kötelező polgári házasság
állami anyakönyvvezetés
szabad vallásgyakorlás
1868 - népiskolai törvény
6-12 iskolakötelezettség
4000 új népiskola
1871-72 Kolozsvári Tudományegyetem
1850 - 13 M; 1869 - 15,4 M; 1910 - 20,9 M
Népességnövekedés, DE kivándorlás
Foglalkozási szerkezet:
kevesebb mezőgazdaságban dolgozó DE vezető ágazat marad
több iparban dolgozó DE elmarad Nyugat-Európa mögött
Torlódó/kettős társadalom
Demográfia
Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság,
átalakuló társadalom, életmód
Gazdaság
Állami gazdaságpolitika
Gazdasági kiegyezés kérdéseit és a vámuniót 10 évente újra kell tárgyalni
politikai bizonytalanság - megélénkülő gazdaság
Állami támogatás
Birodalmi munkamegosztás
Kereskedelem az örökös tartományokkal
Osztrák tőkebeáramlás
Bank- és hitelrendszer, biztosítók, tőzsde
1873 - válság
Mezőgazdaság
Még mindig tőkehiány
Országos Magyar Gazdasági Egyesület
Nagyobb szántóterületek
Kevés nagybirtok, rengeteg kisbirtok
Gépesítés, vetésforgó, ipari növények
Borszőlő - új területek
Istállózó állattartás
új fajok
Ipar
Fellendülés az 1890-es évektől
1872 - ipartörvény
felszámolja a céheket
szabad ipargyakorlást enged
1902 - GYOSZ
Szén- és aranybányászat
3 nagy vállalat:
Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű
Állami Vasművek
Osztrák-Magyar Államvasutak gyárai
Kohászat
Élelmiszeripar
A magyar ipar vezető, legfejlettebb ágazata
malomipar
húsipar, cukoripar, söripar
Gépipar
Hajógyártás:
Duna Gőzhajózási Társaság, Ganz Danubius
Vasúti eszközök:
MÁVAG, Ganz-gyár, győri Magyar Vagon és Gépgyár
Autógyártás
Magyar Automobil Rt.
Gőzgépek
Láng Gépgyár, Röck, Schlick-Nicholson
Mezőgazdasági gépek
Hofherr és Schrantz
Elektrotechnikai ipar
Ganz Villamossági Művek
Elektromosipar
Egyesült Villamossági és Izzólámpagyár Rt.
Hadiipar
Weiss Manfréd konzervgyára

Vegyipar
Könnyűipar
Chinoin gyógyszergyár
Hungária műtrágyagyár
Textil-, bőr-, cipőipar fejletlen
Nyomdaipar:
Athenaeum
Franklin
Budapest
Építkezések
Új Vigadó - 1865, Feszl Frigyes

Egyetemi Könyvtár
Királyi palota átépítése - 1879, Ybl Miklós, Hauszmann Alajos
Országház
1885-1904, Steindl Imre
Szent István bazilika
1851-1905, Ybl Miklós
Operaház
1875-1884, Ybl Miklós
Szépművészeti Múzeum
1900-1906, Herzog Fülöp Ferenc,
Schickedanz Albert
Néprajzi Múzeum, 1891-96, Hauszmann Alajos
Iparművészeti Múzeum
1893-96, Lechner Ödön
Zeneakadémia
1875
Vígszínház, 1896
Mátyás templom
Schulek Frigyes
Halászbástya
Schulek Frigyes
Fővárosi Állat- és Növénykert
Kós Károly
Margit híd
1872-76
Ferenc József híd
1896
Tömegkultúra
Arisztokrácia, nagypolgárság, értelmiség (zene, színház...)
Közép- & kispolgárság (kávéházak, mulatók)
Kávéházi kultúra! (Centrál, Japán...)
Sajtó: 1896 - hírlapok utcai árusítása
Színházak:
Nemzeti Színház (1827)
Vörösmarty - Csongor és Tünde
Madách - Az ember tragédiája
Népszínház (1878)
Vígszínház (1896)
Filmvetítés: 1901 - A tánc; 1899 - Velence kávéház
Zenei élet
Sport
Turizmus: Adria, Tátra, Alpok
Politikai helyzet a dualizmus alatt
Ausztriával való viszony - közjogi kérdés - ez alapján pozicionálódnak a pártok (nem konzervatív/liberális)
Biztosítani kell a kormánypárti többséget
1867-74 - Deák-párt (vs. Határozati Párt (Teleki László))
1875 - A Szabadelvű Párt megalakult a Deák Ferenc vezette Felirati Párt és a Tisza Kálmán vezette Balközép fúziójából
1875-1905 - Szabadelvű Párt
1875-90 Tisza Kálmán
1892-95 Wekerle Sándor (1.)
1899-1903 Széll Kálmán
1903-05 Tisza István (1.)
1905-06 Fejérváry Géza

Találmányok
1861, Jedlik Ányos - öngerjesztő dinamó
1879 , Puskás Tivadar - telefonközpont
1885, Bláthy Ottó, Déri Miksa, Zipernowsky Károly - elektromos transzformátor
1891, Bánki Donát, Csonka János - porlasztó
1904, Juszt Sándor, Hanaman Ferenc - wolframszálas izzó
A nemzetiségek
1868 - nemzetiségi törvény (Eötvös és Deák dolgozta ki)
liberális, DE egy politikai nemzet koncepciója
nem fogadják el, kollektív autonómiát szeretnének
vezetőik passzivitásba húzódnak
Peremterületeken keveredve élnek
Magyarok aránya: 1850 - 41,5%; 1910 - 54,5%
természetes szaporodás
kivándorlók 33%-a magyar
asszimiláció (kb. 2 M fő)
Városokban magyarok aránya >75%
Sérelmek
1879-től minden iskolában kötelező a magyar oktatása
Nem tartják be az 1868-as törvényben foglaltakat
nem kapnak támogatást
ellenőrzik egyházaikat
bezárják iskoláikat
betiltják egyleteiket
1890-1914
Nemzetiségek aktivizálódnak (területek gyorsan fejlődnek, nemzetiségi kisbirtokos/polgári réteg)
sajtó
pártok, parlamenti képviselők
Összetűzések:
1892: erdélyi román "Nemzeti Bizottság" - memorandum
1896: Millennium nacionalista jellege
1907: Lex Apponyi
csernovai sortűz
1914: máramarosi nemzetiségi per
Következmény:
I. VH előtt Tisza hiába próbál megegyezni a románokkal
nemzetiségek megfogalmazzák elszakadási törekvéseiket
Negatív kép külföldön a magyar nemzetiségi politikáról
A környezet átalakítása
Korábban alkalmazkodtak, most átalakítják
Tisza-szabályozás
új termőföldek nyerése
1879-es nagy szegedi árvíz után felgyorsul
1895 után nem volt több nagy gátszakadás
Duna-szabályozás
hajózhatóság, árvízvédelem
Vaskapu csatorna kialakítása (1890-99)
Mezőgazdaság 3,6 M hektár földterületet nyer
6400 km töltés, gát épül
Negatív hatások:
Tisza még szeszélyesebb
Áradás pozitív szerepe megszűnik magyar