Finnország történelme

Finnország történelme tömören
Függetlenné válás és polgárháború
A második világháború után
A zászló történelme a 20. század elejére nyúlik vissza a dán zászló mintájára modellezték. 1918. május 29-én fogadták el állami zászlónak.
Finnország zászlója
A kora újkor folyamán a svéd nyelv lett az uralkodó a közigazgatásban és az oktatásban. A 16. században a finnek evangélikus hitre tértek. 1550-ben alapították meg Helsinkit, mely azonban a században nem vált számottevő központtá. A 16. században két nagy orosz háború okozott pusztításokat Finnország keleti régióiban, a század végén tört ki a magas adóterhek miatt a finn történelem legnagyobb, véresen levert parasztfelkelése.
A 19. század elejéig a nyelvi elhatároltság jellemezte a finnek öntudatát. Később, a 19. század során Finnország felnevelt egy egyetemet végzett intellektuális réteget, amely a nép igazi képviselőjének tartotta magát. A finn nyelv véglegesen 1892-ben vált hivatalos nyelvvé, ennek ellenére a svéd nyelv maradt a kultúra, tudomány és üzleti élet nyelve egészen az 1920-as évekig.
A finn nyelv véglegesen 1892-ben vált hivatalos nyelvvé, ennek ellenére a svéd nyelv maradt a kultúra, tudomány és üzleti élet nyelve egészen az 1920-as évekig. Nagyhercegség jelentős mértékben fejlődött. Létrejött a finn fizetőeszköz, a márka megerősödött a finn tőke.
Finnország a 19. században
A második világháború alatt Finnország kétszer is harcolt a Szovjetunió ellen
1. 1939 és 1940-es évek között lezajlott téli háborúban (egy kis segítséget kapott Svédországtól)
2. 1941 és 1944 között
Ezt követte a lappföldi háború 1944 és 1945 között, amikor Finnország visszavonulásra kényszerítette a németeket az országból. Finnország nem szenvedett el nagy területi veszteségeket a második világháború során.
A második világháború
Finnország történelme
Finnország címere
Címere
Finnország nemzeti színei. Korábban a címer alapján piros és sárga volt a nemzeti szín, ez az 1850-60-as években lezajlott viták során változott kékre és fehérre
az utolsó jégkorszak, Kr. e. 9000 után kezdődött. A mai Finnország területe ekkor vált lakottá, őslakói valószínűleg az északra szorult számik lehettek.
13. századot követően a Svéd Királysághoz tartoztak, ennek nyomát mindmáig őrzi az anyanyelvét használó finnországi svéd kisebbség
18. század során Finnország egyes területeit, elsősorban délkeleti részeit több ízben elfoglalták az oroszok, a háborúk és a visszatérő éhínségek nagy veszteséggel jártak. 1809-ben a finnek lakta tartományok az Orosz Birodalom részévé váltak
19. század során jelent meg a finn nacionalizmus, mely a gazdag kulturális hagyományokra, a szabad parasztságra és az időközben megerősödő nemzeti értelmiségre épült
1917-ben Finnország kikiáltotta függetlenségét
Kora újkor
A gazdasági fejlődés és az éhínségek eltűnése ellenére 1890–1914 között 200 ezer finn emigrált.
Edvard Isto
Támadás
1917. december 6-án, röviddel a bolsevik forradalom után, Finnország kikiáltotta függetlenségét, amelyet Lenin kormánya meg is adott nekik.
A finn fegyveres erők megszervezése jelentette a legégetőbb problémát. 1917 márciusa után a bal- és a jobboldali erők elkezdték kiépíteni saját biztonsági csoportjaikat. 1918 januárjától kezdve az ország átvészelt egy rövid, de keserű polgárháborút, Megközelítőleg 37 000 ember halt meg a polgárháború során, amely sok évre előre körvonalazta a hazai politikát.
háborús veszteségek
Finn ágyú
Az 1947-es párizsi béke Finnországot 300 millió dollárnyi jóvátétel kifizetésére kötelezte a Szovjetunió részére. A békeszerződés vitatott pontjaként feloszlattak számos jobboldali szervezetet és több, a háború idején irányító politikust ítéltek börtönbüntetésre. Ezt követően Finnország mintegy ütközőzónaként létezett a Szovjetunió és a nyugati országok között. A háborús pusztítások, szovjet légitámadások, a félmilliós menekülttömeg elhelyezése és a háborút követő sztrájkok gazdaságilag és pénzügyileg meggyengítették Finnországot.
1991-ben, a Szovjetunió összeomlása után Finnország is szabadabb lett, 1995-ben belépett az Európai Unióba.