Az ókori görög dráma, a színház

Az ókori görög színház
A klasszikus attikai tragédia szerkezeti egységei
Prologosz: az előadást megnyitó monológ/ dialógus
Parodosz: első kardal a kórus bevonulása közben
Sztaszimon: az összes többi kardal
Epeiszodion: 2 kardal közt elhangzó párbeszédek
Exodosz: Az utolsó sztaszimont követő dialógus, a végkifejlet
Exodikon: a mű tanulságait összefoglaló, életbölcsességet megfogalmazó kardal, a kórus kivonulása közben zajlik
Kommosz: a szereplőknek a karral folytatott dialógusa
A dráma térhódítása
Dionüszosz tiszteletére minden év márc.-ápr.-ban ünnepség, fénypontja A DRÁMAI VERSENY
Kezdetben csak KÓRUS volt, dithürambuszokat adtak elő
A színészek csak később jelennek meg, növekvő számban
A DRÁMAI VERSENY:
kezdetben tragédiaköltők, majd komédiaköltők is indultak
A győztes nagy megbecsülést, tiszteletet, polgári tisztséget kapott
Szereplők
A konfliktus
Drámai szituáció: mikor a ellenfél megakadályozza a főhős által képviselt elvek érvényesülését
Drámai harc: a 2 ellentétes akarat egymás elleni tettsorozata
Szerkezet
I. Expozíció:
prologosz
Antigoné és Iszméné beszélgetése
Tragikum a műben
Tragikum: nagy emberi értékek elkerülhetetlen és visszafordíthatatlan (irreverzibilis) pusztulása
A tragikus hős (Antigoné): átlagon felüli, de nem tökéletes, nem hibátlan jellem - emberi, hozzánk közeli. Az együttérzés, részvét érzését képes kiváltani az olvasóból/nézőből.
Az ókori görög dráma, a színház
Kr. e. 5. század dráma:
Az elnevezés a ’cselekedni’ jelentésű görög „dran” szóból származik.
Színházi előadásra szánt irodalmi alkotás.
Dionüszoszról szóló lírai műfaj, himnikus mű, melyet fenséges, elragadtatott hangnem jellemez
Tetralógiával készültek: tetra 'négy' - 4 önálló színmű: 3 tragédia + 1 szatíra (könnyedebb hangvételű)
A nézőtér domboldalon, kör/félköríves alakban
A padok lépcsőzetesen
Középen kör/félkör alakú tánctér: ORKHÉSZTRA
A színészek keveset mozogtak, keskeny a színpad (viták, szócsaták)
Később díszes épület elé építették, az volt a háttérdíszlet
Az előadások korán kezdődtek, a természetes fénytől függően fejeződtek be
Nagy tömeg vett részt az előadásokon: 20-30.000 ember is befért a színházba (minden szabad ember mehetett, belépővel)
A színészek álarcokat hordtak és ékes ruhákat (nagy távolság)
A női szerepeket is férfiak játszották
Egy színész több szerepet is vállalhatott
A kórus énekével végigkísérte, végigkommentálta az előadást
SZÍNPADI MŰ = KARDALOK + DIALÓGUSOK
Tragédiaköltők (Kr.e. 5. sz., Athén):
Aiszkhülosz - 2 színész 1 helyett
Szophoklész - 3 színész + díszlet
Euripidész
Komédiaíró:
Arisztophanész
A hősöket a mitológia világa adta, de a darabok saját koruk kérdéseire keresték a választ.
A színháznak nagyon fontos közvélemény-formáló szerepe volt/van.
Összesen 34 darab maradt fenn az ókorból.
Kreón
Eurüdiké
Haimón
Antigoné
Iszméné
A főhős: Antigoné - elve olyan erkölcsi érték, mely a korban általánosan elismert.
Célját eléri, az erkölcsi világrend helyre áll, a jó győz.
A néző választhat a főhős és ellenfele által képviselt elvek, magatartásformák közt.
II. Bonyodalom:
1. epeiszodion
Kreón fellengzős beszéde a vének tanácsával a törvény kiadásáról, a hatalomról
III. Konfliktus:
2. epeiszodion
Kreón + az őr - késletető
Kreón + Antigoné + Iszméné - a konfliktus kirobbanása, új szálat hoz be Haimón
IV. Késleltetés:
3., 4. epeiszodion
Kreón és Haimón (remény a jobb belátásra); Antigoné elvitetése
V. Krízis:
5. epeiszodion
Teiresziász baljós szavai, Kreón elbizonytalanodása, majd engedése
VI. Végkifejlet:
exodosz, exodikon
Kreón megbánása késő (fia, menye, felesége halott);
A kar a józan mérlegelésre, bölcs belátásra hívja fel a figyelmet
Expozíció: A drámai mű bevezető szakasza, mely feltárja az előzményeket, a kiindulási helyzetet.
Bonyodalom: A drámai mű része, melyben beindul és kibontakozik az alapszituációból bekövetkező eseménysor.
A szereplők jelleme és kapcsolatrendszere itt tárul fel.
Jellem: A szereplő azon tulajdonságai, melyek alapján cselekszik, melyek meghatározzák magatartását.
Krízis: A drámai feszültség tetőpontja.
Kreón törvénye a korban általánosan elfogadott erkölcsi kérdést sért. Antigoné a kor értékét képviseli, mégis elbukik.
Kreón bukása NEM tragikus, büntetése jogos, ezért bűnhődnie kell. magyar