A természettudomány alapjai

Természettudomány
Kémia
Amit tudni kell róla: Az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudományi ág.
Igazából ide mindent be lehet sorolni az elméleti anyagoktól a fényig mindent.
A kémia, mint tudományág, reakcióban van a többi tudományággal. A fizikával ugye, aztán a biológia, matematika és a földrajz. Ezeknek az eredményeképpen jött létre a modern orvostudomány, valamint a műszaki tudományok.
A kémia alaptudomány, alkalmazott tudomány és kísérleti tudomány egyben.
Biológia (állattan)
A biológia az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésének, működésének és a környezettel való kapcsolatának megismerésével foglalkozik.
A 19. században vált önálló tudománnyá. De persze már az ókorban is jelen volt ez a tudományág. Természetrajzi és orvostudományi hagyományból alakult ki, szóval ez lehet az Andris témája. Azért beszélek még is erről, mert ennek a tudományág ismeretében hozta létre Charles Darwin az evolúciós elméletet, ami már a genetikához kapcsolódik.
A természettudomány alapjai
A természettudomány ágai
fizika, kémia, biológia, földrajztudomány, geológia, meteorológia, csillagászat, orvostudomány, mezőgazdaság-tudomány, genetika.
De haladjunk sorrendbe...
FIZIKA
Amit tudni kell róla: A fizika a természettudomány legnagyobb témája. Sok másik tudományág ebből jött létre, mint pl.: a molekulák tudományával vagy a kémiával (de arról majd később.)
A fizika az anyagok tulajdonságait és kölcsönhatásait figyeli meg a lehető legnagyobb intervallumban. Az atomoktól egészen a világegyetem legnagyobb részeikig.
A fizikusok és kémikusok között nagy az egyetértés abban, hogy a fizika törvényei írják le a legalapvetőbb szinten az összes kémiai kölcsönhatást.
Témakörei
Összesen kilenc tárgyköre van, de ezeken belül számomra érthetetlen mennyiségű és témájú téma van, szóval csak röviden: A periódusos rendszer az egyik legismertebb és legfontosabb alapja a kémiának. Ötletgazdája Mengyelejev, orosz kémikus.(1834-1907).
Története
Valahol ott kezdődött a téma után az érdeklődés, amikor az ősember rálelt a tűzre. Ezután mindenki kíváncsi lett. A kémiát bevonták a főzésbe, fémek kivonásába, különböző növényi gyógyszerek előállításába majd egészen a vegyi anyagokig jutottunk például fegyverek terén, de ma inkább WC tisztítókat gyártunk kőolajból.
A fizika úttörői!
A 17. század elején Galilei volt az elméletek tesztelője. Ez után jöttek a többiek: Newton (gravitáció), Boyle és Yung (termodinamika), Ohm, Faraday és Maxwell(elektromosság és elektromágnesesség), Röntgen(röntgensugárzás), Thomson(elektronok), Albert Einstein(relativitáselméletet dolgozta ki). És persze vannak még sok százan, de alapjába véve ők a természettudomány legnagyobb nevei és ők mind ismerték a görög tudós és filozófust, akinek köszönhető a mai modern európai tudományág, Arisztotelészt.
i. e. 384 - i. e. 322. élt.
A természettudomány jelentése
A természettudomány az élő és élettelen természet jelenségeinek, objektumainak tanulmányozásával foglalkozó tudományágak gyűjtőneve.
Természettudomány nagyjából azóta van, amióta a mai gondolkodó ember.
Ennek a témának sok ága van de amikre épül az a: Fizika, kémia, biológia, földtudomány, csillagászat. De ezeken belül van még kettő, amikre az egész épül; A matematika és a filozófia. Ezek általános ismerete nélkül a többi semmit sem ér.
VALAMINT!
Mengyelejev nevét azért tettem a történet elé, mert őt mondhatjuk ennek a tudományág úttörőjének. Ezekre az alapokra támaszkodva jött létre a petrolkémia. Az atomelmélete egyre csak foglalkoztatta a nemrégiben említett fizikusokat. Ez mind a 18-19. század környékén történt úgy, mint a legtöbb természettudományi ág.
Genetikának először Tolnai gróf Festetics Imre nevezte. Végülis ez a Darwinizmus tovább fejlesztett gondolatmenete.
A lényege hogy egy fajta élőlény örökletes módon át adja a saját génjében lévő információkat az utódjának. ezeket a genetikai infókat a kromoszómák hordozzák, ami a DNS-ben van benne és a DNS fehérjékből áll össze. De ez a szakemberek szerint a fehérjés rész elég primitív állítás.
Genetik avagy örökléstan a gének, az öröklődés és az élőlények variációjának tudománya.
Meteorológia
A meteorológia az időjárási folyamatokkal és előrejelzésekkel foglalkozó tudományág.
Ez az időjárást figyeli meg. Ebbe tartozik a Föld légkörében változó hőmérséklet, légnyomás és a páratartalom. Ezek a troposzférában történnek.
Ehhez a tudományághoz is hozzáfűzhető Arisztotelész neve mivel a meteorológia kifejezés Arisztotelész Meteorológia című művéből származik.
Sokan próbálkoztak régebben a meteorológiával. Például Galilei aki épített egy termoszkópot.
Evangelista Torricelli akinek a nevéhez a barométer fűzhető.
Robert Hooke elkészítette az első szélmérőt.
Benjamin Franklin állította, hogy a villám elektromos áram és elkészítette a Golf-áramlatról az első térképet.
Horace de Saussure megépítette az első hygrometert a páratartalom mérésére.
Ma már műholdakkal figyelik főképp, hogy hol milyen idő várható.
Csillagászat
A csillagászat vagy asztronómia az emberiség legrégebbi tudományága. A Földön kívüli jelenségek megfigyelésével és magyarázatával foglalkozó természettudomány.
Ez a témakör a legmagasabb fizikai ismereteket veszi igénybe. A csillagászat segítette az emberiség fejlődését a kereskedelemben, a hajózásnál és a gazdaságban. Magyarán a tájékozódásban.
i. e. 4. században a Pontoszi Hérakleidész feltételezte, hogy a bolygók keringenek a Nap körül és, hogy amúgy gömb alakúak. Azt hiszem ezután ki is végezték őt. Ezzel a témával nagyon sokat foglalkoztak a görögök és az egyiptomiak, később persze egyre több mindenkit érdekelt a dolog.
Galilei
Ő fejlesztette tovább a távcsövet, csillagászati célokra 1609-ben.
1610-ben felfedezte a Jupitert majd a Saturnus gyűrűit.
Ma már persze könnyedén meg figyelhetjük ezeket.
Hubble
Kepler
A Hubble űrtávcső csillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, amely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket.
Nevét Edwin Hubble csillagászról kapta.
A célja hogy felfedezze az űr legtávolabbi pontjait és tudomást szerezzünk hogyan működik a fizika, kémia teljes egészében.
A Kepler űrtávcsőnek lényegében ugyan az a feladata, mint a Hubblének, csak ez valamivel újabb. Valamint ez bolygókat és galaxisokat fedez föl főképp.
Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Term%C3%A9szettudom%C3%A1ny
Ezen belül voltak a linkek a természettudományi ágak felsorolásában. magyar