A magyar jogalkotás folyamata

1994-1998
1998-2002
2006-2010
1990-1994
2002-2006
A magyar jogalkotás folyamata
Horn-kormány
1. Orbán-kormány
Medgyessy-kormány
1. Gyurcsány-kormány
2. Gyurcsány-kormány
Bajnai-kormány
2. Orbán-kormány
- 1945 után => kormányok szerepének megnövekedése és dominánssá válása a politikai életben
- három hosszú távú tendencia bontakozott ki
1. kormányzás szakmai-közigazgatási-jogi szempontjai mellett a vegytiszta politika - "politikai kormányzás"
- a választásokon győztes, kormányt alakító politikai erő politikai akaratának és céljainak következetes érvényesítése
2. az összkormányzati érdekek és célok hatékony, intézményesített eszközökkel is alátámasztott érvényesítésére
- egyes ágazati-szakpolitikai döntések egy egységes, koherens, központilag vezérelt kormányzati akarat leképeződései legyenek
3. a miniszterelnöki hatalom "prezidencializálódása"
- a kormányok - parlamentáris kormányzati rendszer formális megtartása mellett - egyre inkább az elnöki rendszerekben megismert jellemzőkkel bírnak
- miniszterelnökök kvázi elnöki hatalma, a végrehajtó hatalmon belüli erőátrendeződés, a politikai rendszer működési logikájának megújulása
Bevezetés
A miniszterelnöki hatalom "prezidencializálódása"
Thomas Poguntke és Paul Webb - prezidencializáció három aspektusa:
1. a párton belül
2. választási verseny/választási rendszer - jelöltközpontú jelleg
3. végrehajtó hatalom szintjén
Mandák Fanni - kormány és a miniszterelnök szintjén a prezidencializáció
- a miniszterelnök jogköreinek bővülése
- a politikai folyamatok centralizációja
- a közpolitikai döntések kezdeményezése a minisztériumokból a miniszterelnök hivatalába tolódott el
- a miniszterelnök pénzügyi erőforrásainak növelése
- a miniszterelnök által ellenőrzött kommunikációs stratégia
- a miniszterek növekvő fluktuációja
- pártkötődés nélküli politikusok számának növekedése
A kormányzati döntéshozatal folyamatának három alapvető síkja
(a rendszerváltás óta)
1. a közigazgatási egyeztetés mechanizmusai
2. a szakmai és érdekszervezetek bekapcsolódása a folyamatba
3. politikai aktorok szerepe a döntéshozatalban
2010-2014
Antall József
Boross Péter
Antall-kormány
Boross-kormány
Horn Gyula
Orbán Viktor
Medgyessy Péter
Gyurcsány Ferenc
Gyurcsány Ferenc
Bajnai Gordon
Törvényalkotás, rendeletalkotás
a javaslat szükségességét, céljait és szabályozási terveit vitatják meg, ez általában addig tart, ameddig van felszólaló
módosító javaslatot a vita végéig lehet benyújtani
Módosító javaslatok benyújtása
Módosító javaslatot nyújthat be:
képviselő
tárgyaló bizottság
törvényalkotási bizottság
A vita során a bizottság dönt a benyújtott módosításokról, azokat támogatja, változtatásokkal fenntartja, illetve további módosításokra irányuló szándékot fogalmaz meg.
A tárgyaló bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosítót fogad el, és azt a részletes vitát lezáró bizottsági jelentéssel együtt benyújtja a házelnöknek.
során állást foglal a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatokról. A támogatott részletes vitát lezáró bizottsági javaslatokat, valamint az általa megfogalmazott módosítást egy indítványba foglalja. A tárgyalás lezárásáról és az összegző módosító javaslatban foglaltakról jelentést nyújt be a házelnöknek.
A plenáris vita a részletes vitáról szóló bizottsági jelentésekről és az összegző jelentésről, továbbá az összegző módosító javaslatról.
A törvényalkotási bizottság a törvényjavaslat és az összegző módosító javaslat egybeszerkesztett változatás megküldi a házelnöknek.
Zárószavazás előtt az előterjesztő kezdeményezheti a zárószavazás elhalasztását, amennyiben zárószavazást előkészítő módosító javaslatot kíván benyújtani.
A törvényalkotási bizottság benyújtja a második összegző módosító javaslatát, valamint második egységes javaslatát.
Törvényjavaslatot nyújthat be:
a köztársasági elnök
a kormány
országgyűlési képviselő
Köszönöm a figyelmet! magyar