Hortobágyi nemzeti park

Hortobágyi nemzeti park
A nemzeti park bemutatása
A Hortobágyi Nemzeti park 1999 óta a világörökség része. A parkot 1973 hozták létre és közepén Hortobágy, mint önálló község található. A puszta különleges élővilága, a térség lovas kultúrája és története ma is vonzza az érdeklődő turistákat. Számos rendezvény és látnivaló fogadja az ide érkezőket. A szikes puszták, különleges növény- és állatvilága minden képzeletet felülmúlnak. A látvány egyedülálló. Lovas napok, Hídivásár, pásztor találkozó, gulyás verseny, szürkebika árverés.
Földrajzi helyzete
Közép-Európa legnagyobb füves pusztáján, a Hortobágyon lévő nemzeti park, 4 tájvédelmi körzet és 19 önálló természetvédelmi terület. A nemzeti park egész területe bioszféra-rezervátum, a Ramsari egyezmény alapján vízi élőhelyei nemzetközileg is védettek. Itt a vízi madarak vadászata egész évben tilos! Az egykori ligetes sztyepp néhány száz évvel ezelőtt még az Alföldön kalandozó Tisza hatása alatt állt. A Hortobágy felszínét a Tisza és mellékfolyóinak áradásai formálták szinte tökéletes síksággá. Magasról szemlélve a táj, mint óriási szőnyeg terül el.
Élőhelyek
A nemzeti park területének nagy része szikesekkel teli, rövid fűvel borított legelő, és csupán kis része a kisebb foltokban beékelődött szántóföld. A vidék többi részét a halastavak, mocsarak, holtágak, nádasok jelentik. E mellett néhány település, utak és csekély mértékben erdők találhatók a területén. Négy élőhelytípus található itt:
-szikes puszták,
-löszpuszták,
-mocsarak,
-árterek.
Növényvilága
Annak ellenére, hogy a Hortobágy nem klimatikus sztyeppe, sajátos vízháztartása miatt nagy részét mégis gyeptársulások borítják. A hortobágyi növényvilágot a tündérrózsa, a boglárka, a vízi rucaöröm és a békatutaj színesíti. A száraz pusztát a sziki őszirózsa és a sóvirág díszíti.
Állatvilága
Az ártéri erdők és a puszta belsejében szórványosan található kisebb kereskedők fajgazdag gémtelepeknek adnak otthont, de ritka ragadozó madaraikról is híresek. A kék vércsék mellett él itt kerecsensólyom és parlagi sas. Itt fészkelt először hazánkban a pusztai ölyv. Itt él legnagyobb termetű madarunk, a túzok. A kurgánok halmain élnek az ürge, fürj, menyét, hermelin. A mocsarak és a halastavak gazdag vízimadárvilágot tartanak el, több mint 330 madárfaj él itt köztük a bölömbika, a nagy kócsag, a kanalasgém,. Hortobágy az ország legnagyobb "madárszállója". magyar