Kiskunsági Nemzeti Park
Kiskunsági Nemzeti Park
Állatai
Növényei
Éghajlata
Infók
- 1975. január 1.-jén alapították, a Duna Tisza közén elhelyezkedő jellegzetes kiskunsági kultúrtáj megőrzése érdekében.
-Hazánk második nemzeti parkja.
-A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága Kecskeméten található.
-Területe 530 négyzet km
-Jellemző növénye a Fehér Tippan
Címere:
rézsikló
Vidrafű
pókbangó
Vége
Kék vércse
Szürke Gém
Vörös Gém
Kócsag
Homoki Gyík
Magyar Sóvirág
Sziki Üröm
Kamilla
Gulipán
Éghajlata a szárazföldi klíma jellegzetes vonásait mutatja. Ez következik az alacsony tengerszint feletti értékekből, és elsősorban hosszú, száraz, meleg nyárban, a hideg télben, a gyakori tavaszi fagyokban nyilvánul meg. Jellemzője még a kellemes, hosszú ősz is. Az év egész idejére jellemző a nappalok és az éjszakák közti nagy hőingadozás. Igen magas a napsütötte órák száma.
Haszonállat (szürke marha, bivaly) mellet más állatok is vannak
Kultúra és Hagyományok
Nevét a területén a tatárjárás után letelepedett kunokról kapta
Kunok: török nyelvű nép. A kunok egy része (mely az összes kunhoz viszonyítva csak egy töredéke a teljes népességnek) Magyarországon telepedett meg.
A török hódoltság megszűnte után középkori lakossága a 16. századra megmagyarosodott és magas szintű paraszti kultúrát fejlesztett ki. A 18. század elején mindössze öt nagyobb helysége létezett. Később gyorsan megerősödtek mezővárosi jellegű közösségei, amelyekben jelentős állattenyésztés és az intenzív növénytermesztés, kertkultúra révén tanyás gazdálkodás fejlődött ki.
A Kiskunsági szikes pusztát az asztallap simaságú szikfoltok, a sótûrő növényfajok valamint a nyáron barnásvörösre színeződő gyep jellemzi. Egyaránt megtalálhatók itt a nedves árterek, mocsarak, láprétek, kaszálók, szikes tavak valamint a száraz homoki és szikes gyepek, löszpuszták.
Talajviszonyok magyar