Őrségi Nemzeti Park

Őrségi Nemzeti Park
Magyarország tizedik nemzeti parkja.
Fontosabb folyóvizei a Rába, a Zala amely középen szeli ketté az Őrséget, a harmadik pedig a Kerka.
2002. március 1-jén hozták létre.
Magába foglalja az Őrséget, a Vendvidéket, a Rába folyó völgyét és Szentgyörgyvölgy környékét.
Összesen 43 927 hektár.
Központja Őriszentpéter.
44 település határát öleli fel.
Hazánkban csak itt fordul elő az avarvirág. Emellett kiemelkedő faj a havasi éger és a fenyérgamandor.
Az Alpok közelsége miatt az élővilága álltalában hegyvidéki.
Környékén a megóvandó védett növényeinek egy része a hűvösebb, hegyvidéki klímát kedveli.
Címerében látható a siketfajd, és a henye boroszlán.
E miatt bükkösök és erdeifenyvesek jellemzik.
Az erdőség hegyi kaszálóin megtalálható a európai zergeboglár és a kornistárnics.
Tavasszal virágzik a csillagos nárcisz és a sárga liliom.
Például a henye boroszlán, a pirítógyökér és a lednek.
Fontosabb tudnivalók:
Általánosságban:
A jégkorszak utáni hűvös klíma maradványtársulásai a tőzegmohás ingó- és dagadó lápok, láprétek.
A lápréteken tavasszal a gyapjúsás fajok, szibériai nőszirom,
A lápok jellegzetes rovaremésztőnövénye a kereklevelű harmatfű.
Ilyen például a szőcei láprét, a Fekete-tó, a farkasfai ingóláp.
Lápok és láprétek:
zergeboglár, sárga sásliliom és különböző kosbor fajok virítanak.
A hangyaboglárka lett az új címer jelképe.
Az állatvilág igen változatos.
Legfényesebb ékkövei a lepkék.
Szentgotthárdot Őrség kapujának nevezik.
Szakonyfalu és a Vendvidék része:
Különleges madárvédelmi terület lett Őrség.
Címer:
A madarak osztályának tyúkalakúak rendjébe és a fácánfélék családjába tartozó faj.
Henye boroszlán:
Magyarországon is őshonos és védett növényfaj.
Siketfajd:
Fenyvesek aljnövényzetében érzi jól magát.
Magyarországon jelenleg már nem fordul elő.
A hímeknek a nász idején szakálla van, és zöldes fémfény a mellén.
A nősténynek nagy rozsdasárga folt van a mellén.
Kis, elfekvő szárú, szétterülő cserje.
Fűszeres illatú, rózsaszínű vagy ciklámenpiros virágai négytagúak, a leveles hajtás csúcsán végállló, dús csomóban nyílnak.
A mérgező termés bőrnemű csontár, pelyhes és sárgásbarna.
Örökzöld.
Őrség:
Szentgyörgyvölgy
Vízrajz:
Új címer:
Állatvilága:
Szentgotthárd:
Források:
Kiemelt területei:
Őrség a lepkék földje lett.
A siketfajd már hosszú évtizedek óta nem él ezen a vidéken.
Több oka is volt annak, hogy a címer lecserélése mellett döntöttek.
Hernyói kizárólag egy növényfajon táplálkoznak és csak néhány
vöröshangyafaj képes őket felnevelni.
Ezek közül is a nappali lepkék a legfontosabbak.
Erdőkben:
Például az itteni idős rezgőnyarak adnak otthont hazánk legnagyobb méretű nappali lepkéjének, a nagy nyárfalepkének, ami kékes-lilás színeivel a trópusi lepkéket idézi.
Előfordul a narancssárga színben díszelgő nagy havasi tűzlepke.
Nedvesebb réteken:
Szárazabb helyeken:
A szárazabb dombtetői réteken, legelőkön és a hagyományos portákra jellemző kaszáló gyümölcsösökben él a nagypettyes hangyaboglárka, ami meglehetősen ritka a nemzeti parkban.
Valamint a mára már erőteljesen megfogyatkozott lápi tarkalepke, és a lilás fonákú lápi gyöngyházlepke.
Itt él a mára már a kipusztulás szélére sodródott mutatós narancslepke is.
De itt élnek a szintén nagy méretű színjátszó lepkék is, amelyek irizáló lila és barna színeik között a fény hatására váltogatnak.
Vízfolyásokban, forrásokban gazdag a táj, természetes állóvizeinek száma viszont csekély.
Pedig a város nem szerves része az Őrségnek, de környező falvai igen.
A halak közül kuriózum a dunai ingola is előfordul.
Nemzetközileg védett, ritka szitakötőfajok is találhatóak itt, például a kétcsíkos hegyi- szitakötő és a sárga szitakötő.
A patakok felduzzasztásával turisztikai szempontból is jelentős mesterséges
Legismertebb a Szentgotthárd-Farkasfa határán található Fekete-tó, mely ma már nem rendelkezik nyílt vízfelülettel, hanem tőzegmohás dagadóláp lett belőle.
tavakat hoztak létre, mint a Hársas-tó, a Vadása-tó és a Himfai-tó.
Kiemelt jelentőségű és különleges természetmegőrzési terület az Ablánc patak völgye, a Gércei tufagyűrű és láprét, a Kemenessömjéni cserjés legelő,
Különleges természetmegőrzési terület a
Gyöngyös-patak és a kőszegi Alsórét.
a Kőszegi-hegység, a Rába-völgy és a Ság-hegy.
Erdei ciklámen, fecsketárnics virágzik, farkasboroszlán él itt, az egyvirágú és az ernyős körtike pedig nagyon jellemző erre a vidékre.
Ritka a kétéltűek között a Vendvidéken élő alpesi gőte.
A terület értékes madarai a fekete gólya, a darázsölyv, a haris, a kék galamb, a keresztcsőrű, a süvöltő, a tüzesfejű királyka és a sárgafejű királyka.
Nagyobb vizek mentén a fokozottan védett vidra is megtalálható. magyar