Arany János: Szondi két apródja

A vers műfaja
ballada (történelmi)
Arany János: Szondi két apródja
Történelmi háttér
1552-ben, a török támadások idején, Drégely várát Szondi György védte. A 100 000 fős török sereg ellen 150 magyar katona védekezett, de nem félemlítette meg őket a túlerő.
A vers a hősi erőfeszítésről szól.
Irodalmi forrása
Tinódi Lantos Sebestyén históriás éneke a vár ostromáról.
A vers szerkezete 1.
1-2. versszak: alaphelyzet
Két apród gyászolja az elesetteket.
Ali basa ünnepel.
3-4. versszak:
Ali várja a két apródot, hogy szórakoztassák, de megtudja, hogy a két fiú az elesett kapitányt siratja.
A vers szerkezete 2
5. versszaktól kétszólamúság:
Minden páratlan versszakban az apródok felidézik a vár ostromát, Szondi helytállását.
Minden páros versszakban a török szolga csábítja az apródokat a török udvarba, Ali szolgálatába.
Keletkezés
1856., 7 évvel a szabadságharc bukása után;
a tisztesség és a hűség verse;
a császári hatalom dicsőítő verset várt a költőktől, ez ellen tiltakozik Arany János.
I. Ferenc József
Arany János
Drégely rekonstruált rajza
Szondi György
Ali basa
Versformája
Rímes-időmértékes.
Jellemző verslábak: pirrichius, spondeus, anapesztus
(tk. 109. oldal) magyar