Babits Mihály életének rövid bemutatása

Babits Mihály életének rövid bemutatása
Babits Mihály 1883.november 26-án született Szekszárdon. Értelmiségi családból származott. Édesapja törvényszéki bíró volt. Babitsék négyen voltak testvérek, ő volt a legidősebb. Egyik húga Olga másfél éves korában meghalt, öccse pedig túlélte a költőt. Anyja műveltsége messze túlmutatott a korabeli hölgyek átlagos kulturáltsági és műveltségi szintjén.
iskolái
Elemi iskoláit Budapesten és Pécsen végezte el.
1893 őszétől a pécsi cisztercia gimnáziumban tanult.
1901-ben a budapesti bölcsésszakra magyar-francia szakára iratkozott be, de a franciát hamarosan latinra cserélte.
Az egyetemi évek talán a lemeghatározóbb élményét a Négyesy László stilusgyakorlati szeminárium jelentette.
Itt szövődött barátsága Juhász Gyulával és Kosztolányi Dezsővel, valamint Karinthyval.
Juhász Gyula
Kosztolányi Dezső
Karinthy Frigyes
Az egyetem elvégzése után Baján, a cisztercita gimnáziumban, mint világi ideiglenes helyettes tanár töltötte gyakorló évét. 1906-ban szerzett tanári oklevelet. Ezután Szegeden vállalt tanári állást az állami főreáliskolában.
A Holnap antológia
Babits nevét a magyar irodalmi életben A Holnap antológia tette ismertté. 1908 szeptemberében a Juhász Gyula kérésére küldött versei jelentek meg itt.
A tanár
1908.junius 24-én az erdélyi Fogarasra nevezték ki rendes tanárrá.
Babits valóságos száműzetésnek élte meg "világ végére" helyezését. Három tanévet töltött a fogarasi gimnáziumban. Babitsnak 54 verse született a fogarasi gimnáziumban.
1911-ben Babitsot Újpestre helyezték a Könyves Kálmán Gimnáziumba.
Ettől az évtől kezdve a Nyugatnak is állandó munkatársa lett.
Babits Mihály
1912 novemberétől 1916 elejéig a budapesti Tisztviselő-telepi gimnázium tanára.
1919 januárjában Babits katedrát kapott. Szellemi menedéket a 20-as évek elején csak a műfordítás jelentette számára.
Házassága
Babits a közélet elől magánéletbe menekült.
Babits Mihály
Tanner Ilona
1921-ben házasságot kötött Tanner Ilonával, aki magát Kazinczy felesége után Török Sophie-nak nevezte.
Kapcsolatuk Babits számára élete végéig kiegyensúlyozott családi hátteret jelentett.
Anyagi helyzetük is rendeződött, 1923-ban az esztergomi Élőhegyen kis telket és házat vásároltak, a nyarakat ettől fogva mindig ott töltötte a család.
Közös gyerekek nem volt, egy rokon kislányát, Ildikót fogadták örökbe.
Betegsége
1934 fordulópont volt a költő életében: ekkor tapasztalta betegsége első jeleit.
Később igy vallott róla:
Engem éveken át egy gonosz kór keze fojtogatott, szó szerint fuldokolva és lihegve jártam a világot, mintha a levegő kiapadt volna körülöttem.
1937-ben orvosai gégerákot állapítottak meg panaszai okául. E tudat után írta meg talán legszebb versét az "Ősz és Tavasz között".
Halála
Babits állapota 1940 elején rosszabbodott, ennek ellenére vállalta márciusban az olaszországi utazást. 1940 végefelé visszautazott Budapestre, s befeküdt a Siesta Szanatóriumban állapota rosszabbodása miatt.
1941. augusztus 4-én halt meg Budapesten, a szanatóriumban.
Babits emlékháza
Ősz és Tavasz között
Babits betegsége tudatában írta meg az ''Ősz és Tavasz kötött'' című versét. Ennek a versnek minden versszakában belefoglal életéből egy-egy boldog pillanatot költői szavakkal. S emlékeztet bennünket minden versszakban haláláról. Talán sokak számára azért tetszik ez a költemény, mert Babits az igazat írja le ebben a műben.
Készítette: Kiss Richárd
9-B osztályos tanulója.
Született:
1883.április 4-én, Szegeden.
Meghalt:
1937.április 6-án, Szegeden.
Juhász Gyula magyar