Csokonai Vitéz Mihály: Zsugori uram
Csokonai Vitéz Mihály: Zsugori uram
Csokonai Vitéz Mihály: Zsugori uram
I. Keletkezése:
Jó néhány vers esetében megfigyelhető hogy Csokonai iskolai gyakorlatokra készített verseket később átdolgozott.
Az Egy Fösvénynek leírása című vers még a költő iskolai évei alatt készülhetett.
A Fösvény.
Csokonai ráébredt, hogy nem csak egyetlen zsugori van a világon, így már nem egy konkrét emberről írt, hanem egy típusról.
Zsugori uram.
A végső változat 1796-ban keletkezett. A cím már egy beszélő nevet tartalmaz. A valóságban azonban nem egy személyhez kötődik, hanem általánosítja valamennyi hasonló típusú embert.
II. Műfaja: életkép;
formája: vers
III. Témája: Szomorú tapasztalata volt Csokonainak az uzsorásokkal. Mind gyermekkorában, mind felnőttkorában ki volt nekik szolgáltatva. Az irántuk érzett megvetését, gyűlöletét és tehetetlenségét fogalmazta meg ebben a versben.
IV. Jellemzés: Megismerjük a versből
- Zsugori uram külső tulajdonságait: sovány, beesett arc, sárga bőr
- belső jellemvonásait: irigy, bús, fösvény
A jellemvonásokat
- a költő mutatja be: "Űl pénzes ládáján sovány ábrázattal"
-Zsugori uram szavaiból, tetteiből ismerjük meg: "Ma csak harminc arany jött bé a kasszába,
Mégis kilencven pénzt adtam ki hiába."
- a környezete bemutatásából ismerjük meg: "Maga e kunyhóba éhezvén kucorog,"
V. Stíluseszköz:
Gúny: egy személy vagy jelenség hibáit erősen túlozva mutatja be.
"Esmérek én egy vént. - Ki az? - Neve nincsen:
Régen eladta már aztat is a kincsen"
"Úgy tűnődik; s talám azt is sajnálja ő,
Hogy a versbe ingyen s potomra jött elő."
Született: 1773. november 17. Debrecen
Elhunyt: 1805. január 28. (31 évesen)
Debrecen
A magyar irodalom egyik legjelentősebb költőjeként tartjuk számon. Tanárai a jövő tudósaként emlegették, "poeta doctusnak".
Egy ideig a debreceni református kollégium segédtanára volt, elbocsátása után pedig vándorköltőnek állt. Szerelme és múzsája, a számos versében megénekelt, jómódú családból való “Lilla” (Vajda Julianna) kezének elnyerése érdekében megpróbált állandó munkát találni, de mire sikerrel járt, a lányt férjhez adták.
1799 tavaszán felkérik, hogy vállalja el a csurgói gimnázium tanári állását. Csurgón falusi környezet fogadja, a község legszebb épülete az új gimnázium. Csokonai itt rektor, tanár, igazgató egy személyben. Teljes erejével veti magát a tanításba. A hiányzó tankönyvek pótlására maga készít jegyzeteket.
Amikor a tanári megbízás lejárt, betegen és szegényen tért vissza Debrecenbe, ahol rövidesen meghalt anélkül, hogy verseit kiadathatta volna.
A költemény egy ember bemutatásába sűríti a fösvénység jellemzőit. Célja, hogy nevetségessé tegye ezt a tulajdonságot. A takarékosság erény, de ha valaki túlzásba viszi, és zsugori lesz, az már nem az. Zsugori uram pénze révén megengedhetné magának a jó életet, de ő mindent feláldoz a vagyonszerzés érdekében. Minden gondolata a pénz körül forog, annak rabjává válik.
A versben nemcsak külső jellemzést kapunk róla, hanem gondolkodását is megismerjük. A pénzgyűjtés életcéljává válik, tönkreteszi személyiségét, környezetét is. A haszon keresése miatt a valódi értékeket veszíti el az életéből. magyar