Jókai Mór élete és munkássága

Jókai Mór
- Komáromi értelmiségi családban született 1825 február 18-án, Jókay Móric néven.
- Apja Jókay József elszegényedett nemes volt, aki ügyvédként dolgozott.
- Gyermekkorában nagyon félénk kisgyerek volt, amihez még társult az élénk képzelőereje is, emiatt nemigen voltak barátai.
Kilencéves volt, mikor két verse megjelent nyomtatásban.
- Kecskeméten tanult jogot, eközben színészkedett, rendezett, festett, kisdiákokat tanított és írt.
- Ügyvédi tanulmányai elvégzése után egy évig Komáromban dolgozott, majd Pestre került.
- 1845-ban letette az ügyvédi vizsgáját.
- Pesten Petőfi bemutatta őt a fiatal írótársaknak.
- 1846-ban megjelent Hétköznapok című regénye sikeres volt, emiatt ott is hagyta az ügyvédi szakmát és írni kezdett. Még ebben az évben megalapult, Petőfi indítványozására a Tízek társasága, aminek Jókai is a tagja volt.
- Különböző lapokba írt és szerkesztett, mint például, az Életképek, vagy a Pesti Füzetek.
- 1847-től Petfőiéktől bérelt szobát Pesten.
- A '48-as forradalmi ifjúság tagja volt, Bulyovszky Gyulával szerkesztették a 12 pontot, amit március 15-én Jókai olvasott fel.
- Még aznap este, a forradalmi tömeg a Nemzeti Színházhoz ment, ahol a Bánk bánt játszották, az előadás félbeszakadt, a nagy zűrzavar miatt, Jókai felment a színpadra, hogy szóljon az emberekhez. A színpadon Laborfaly Róza színésznő volt, aki a mellére tűzte saját nemzeti színű kokárdáját.
- Még azon év augusztusában feleségül vette a színésznőt. Erről (is) szól A három Róza című regény.
- Barátai tiltakozása ellenére és Jókai távollétében Petőfi publikálta az Életképekben - Vörösmartyhoz című versét, emiatt szakadt meg köztük a barátság.
- Jókai 1848 decemberétől szerkesztette a Pesti Hírlapot, és következő év februárjában indította meg az Esti Lapokat.
- A világosi fegyverletétel után, feleségének sikerült menlevelet szereznie számára, így nem esett bántódása.
Élete
- 1886-ban halt meg felesége Laborfalvi Róza, s ettől kezdve fogadott unokája, Jókai Róza házában élt, aki Feszty Árpád festőművész felesége volt.
- Jókai munkáiról külföldön is elismerően szóltak a kritikusok, főleg a népéletet és társadalmat lefestő alkotásairól, valamint arról a humorról ami a műveiben megjelenik.
- 1892-től a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagja volt.
1894-ben 50 éves írói jubileumát az egész nemzet megünnepelte kitüntetésekkel halmozták el, a városok sorra választották díszpolgárukká, folyamatosan kapta a díszokleveleket és egyéb üdvözlőiratokat. Az ünnep emlékéül összes műveit díszkiadásban megjelentették.
- Az idős író 1899-ben feleségül vette az akkor 20 esztendős Nagy Bellát. Az eseményt a közvélemény is óriási felháborodással fogadta. Regényeit folyamatosan írta a, bár ezek színvonala már nem érte el a korábbi remekművekét.
- 1904-ben Nizzából hazatérve tüdőgyulladásban hunyt el.
- 1850-ben Sajó álnév alatt jelentek meg művei.
- Az ötvenes években élénk irodalmi élet kezdődött, több új szépirodalommal foglalkozó lapnak volt a munkatársa és rendszeresen publikált, de lapszerkesztésre nem kapott engedélyt.
- Minden idejét az írásnak szentelte, rengeteg regénye született ekkoriban és ezáltal hatalmas népszerűségre tett szert.
- Ő lett az első magyar író, aki a honoráriumából nagypolgári színvonalon meg tudott élni. (Ekkoriban sokat utazott regényei érdekében.)
- 1858-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt, 1860-tól, pedig a Kisfaludy Társaság tagja lett.
Művei
A műveire a realizmus és a romantika kettőssége volt jellemző.
A regényei főhőseire általában elmondható, hogy a jók szinte már angyalian jók, a rosszak pedig ördögiek, míg a mellékszereplői jellegzetes, általában népies alakokat jelenítenek meg.
A hősei általában valamilyen nagy nemzeti ügyet szolgálnak (pl: Baradlay fivérek, Ocskay László).
A hatalmas csatajelenetek és természeti képek leírása, a romantikára jellemző távoli kultúrák, megjelenése jellemző a Jókai- regényekre, például a török világgal foglalkozó regényeire is.
Történeteire jellemző, hogy több szálon futnak, és fordulatosak, nagy leleplezések vannak benne.
Leginkább Victor Hugo, Eugene Sue, Charles Dickens és Alexandre Dumas hatottak rá.
- Iskoláit 1831-ben Komáromban kezdte, majd a komáromi református gimnáziumban folytatta.
- 1835-től Pozsonyban tanult, ahol a németen kívül megtanult latinul és egy kicsit görögül.
- 1837-ben tizenkét éves korában, meghalt az apja.
- 1837-'39 között retorikai és poétikai osztályba járt, és három év alatt franciául, angolul és olaszul is megtanult.
- 1841-től a pápai református kollégiumba küldte őt édesanyja, ahol végül az érettségit letette. Itt ismerkedett, meg Orlai Petrich Somával és Petőfi Sándorral is.
ISKOLÁI
1848-'49
(Komárom, 1825. február 18. - Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.
Fontosabb regényei
A jövő század regénye, A kőszívű ember fiai,
Fekete gyémántok, Az új földesúr,
A szerelem bolondjai, Az arany ember,
A janicsárok végnapjai, Öregember nem vénember,
Szegény gazdagok, Gazdag szegények,
Szeretve mind a vérpadig, A kiskirályok,
Egy ember, aki mindent tud, Névtelen vár,
Török világ Magyarországon,
Erdély aranykora,
Kárpáthy Zoltán, Egy magyar nábob magyar