A reformkori társadalom

A reformkori társadalom
2. A társadalom tagolódása
3. A nemesség
- nem egységes (azaz heterogén) társadalmi csoport. Elkülönülnek egymástól. Kiváltságaik 1848-ig megmaradnak.
- a főnemesség (ariszokrácia, mágnások) hatalmas birtokokkal rendelkezett, ezek egy részét modernizálták pl. vetésforgó, istállózó állattenyésztés. A majorsági birtokokon árutermelés folyt.
- egy részük Bécsben élt, de volt, akiket megérintett a nemzeti eszme: Festetics György: Georgicon, Széchenyi Ferenc: Nemzeti Múzeum
- birtokos (köz) nemesség: a rendiség és a megyei élet irányítói, a konjunktúra idején életkörülményeik javultak pl. kúriák építése. A dekonjunktúra idején nehéz helyzetbe kerültek, ezért fogékonnyá váltak a reformok iránt. A nyilvánosság megteremtésével nőtt a súlyuk a pol-ban.
- kisnemesség (hétszilvafás): kisbirtokkal (1-2 telek) vagy azzal sem (bocskoros nemes) rendelkeztek, esetleg jobbágytelken gazdálkodtak. Ragaszkodtak a kiváltságaikhoz, mert ez emelte őket a jobbágyok fölé. Felemelkedési lehetőség volt, ha gyerekeiket értelmiségi pályára adták (honorácior: nemesi származású értelmiségi, armális nemes: nagybirtokon telket bérel)
- a francia háborúk alatt Ma.o területén nem voltak harcok
- békés termelés folyt
- felment a gabona ára fellendülés, azaz konjunktúra alakult ki
- a nemesek terményben kérték az adót, növelték a majorság méretét
- a nemesek a bevételt főként fényűzésre fordították
- csak kevesen modernizálták birtokaikat
- "csendes tavaszi esőt és hosszú háborút"
- a háborúk után visszaesés, azaz dekonjunktúra következett
- a nemesek ismét pénzben kérték az adót a jobbágytól
- a kormányzat többször is leértékelte (devalválta) a papírpénzt
- ennek a vesztesei főként a zsidó kereskedők voltak
- társadalom tagolódása alapvetően a kiváltságok (rendi jogok) alapján történik, de befolyásolja a vagyoni helyzet is
4. A jobbágyság
- az ország lakóinak kb. 70-75%-át alkotta, nincs pol. joguk
- az újranépesülés (földbőség) után megindult a telkek aprózódása és ez a csoport polarizációjához (differenciálódásához, megosztásához) vezetett
- jómódú jobbágy: min. 1 jobbágytelekkel rendelkezett
- zsellér: 1/8-ad telek vagy kisebb vagy nincs földje (házas vagy házatlan zsellér-béres, cseléd). Nőtt az arányuk (A majorságon árutermelés folyik, a zsellér a bérmunkás)
5. A polgárság
- nőtt a városok népessége, főként az értelmiség és a kereskedőpolgárság számának növekedése miatt. A kereskedők részben külföldiek voltak.
- jelentős vagyoni különbségek
- Pest+Buda+Óbuda =100.000 lakos, az ország gazdasági központja lett
- nőtt a manufaktúrák száma és megjelentek gyárak is
Nemesi kúria
Hogyan változott a búza és a pénz értéke a korszakban?
Mivel magyarázható ez?
Hogy nevezzük alejátszódó gazdasági folyamatot?
1. A gazdaság változásai
Kik voltak a kiváltságos csoportok?
Kik voltak a honráciorok?
Kik voltak a zsellérek?
Miben különbözik a kúria az arisztokrácia lakóhelyétől? magyar