Az agy betegségei

Creuzfeldt-Jakab-kór AZ AGY BETEGSÉGEI
Az agyvelőgyulladás (latin encephalitis) az agy heveny (akut) gyulladásos állapota. A tünetek közé sorolható a láz, álmosság, fejfájás, nyakfájdalmak, eszméletvesztés (latinul coma) és bénulás. Súlyos életveszélyt jelentő megbetegedés.
A Parkinson-kór vagy (reszketéses hűdés) egy Parkinson-betegségként is ismert olyan lassan előrehaladó degeneratív idegrendszeri betegség, amely a törzsdúcokat érinti. Alapvetően az egyik a dopamin termelődésének elégtelensége okozza. Ez kihat a beteg egyensúlyára és izommozgására. A beteg merev, arca érzelemnélküli, járása és mozgása általában lassú, bizonytalan, erőltetett, reszketeg. A kór okozói pontosan nem ismertek. A genetikai hajlam - egyebek mellett - nagyon meghatározó lehet. Erre utal az is, hogy az esetek legnagyobb részében a betegség - idős korban - látszólag minden ok nélkül jelenik meg. (Kiváltó okként sok minden szerepelhet: az idegrendszer vérellátásának zavara, gyógyszerek stb.)
A Huntington-betegség egy öröklődő, genetikai alapú, gyógyíthatatlan, neurodegeneretív kórkép, aminek okozójaként a genetikusok a CDG kiterjedésére mutatnak. Akaratlan gyors görcsös mozdulatokban nyilvánul meg először az arc egyik oldalán, ami hónapok illetve évek múltával a végtagok felé fejlődik. Ezt felmérgesedésre való hajlam (iritabilitás) eszmei degeneráció, egyéniségváltozás, emlékezetvesztés követ. A betegség kezdete után 10-20 éven belül halálos.
Alzheimer-kór, vagy Alzheimer-betegség súlyos progresszív degeneratív betegség, ami főleg a homloklebenyt és a halántéklebenyt támadja. Tüneteit kognitív és nemkognitív csoportra osztható:
Kognitív tünetei, zavarai: emlékezeti, végrehajtó működési, cselekvéstervezési, döntéshozatali, figyelmetlenségi, folyamatossági, beszéd, tárgyfelismerési, személyfelismerési zavarok és gyakorlati tudásvesztés
Nem-kognitív tünetei, zavarai: szorongás, félelemérzés, depresszió, hallucinációk, téveszmék, nyugtalanság, mozgástörekvés, agresszivitás, személyiségváltozás, járászavar
Agyi érkatasztrófa, a köznyelvben gutaütés, szélütés, az agy elegendő oxigén-dús vérrel való ellátásának (sokszor katasztrofális) lelassulásából eredő működészavar, ami főokaként a vérellátó erek, érelmeszesedés okozta eldugulásának, vagy az ezáltal megkeményedett véredényfal megreped(ez)ésének következményeként előálló működészavar. A tünetegyüttes több okból is kialakulhat. Az agy, gyors beavatkozás nélkül bénulást, de még halált is okozható vérellátási hiányának két főfajtáját különböztetünk meg: az agyat oxigénezett vérrel ellátó véredény eldugulása iszkémia, trombózis következtében, vagy pedig artériális embolizáció, vagyis érfalrepedés által okozta vérzés.
EGYÉB AGYI BETEGSÉGEK:
# demencia
# fejfájás
# Creutzfeldt-Jakob-szindróma
# Sclerosis multiplex magyar