A tér- és időpoétika bemutatása Madách Imre Az ember tragédiájában

Filozófiai hatások
Madách logikusan és következetesen viszi végig a polgári liberalizmus nagy eszméinek kialakítását a múltban, uralomra jutását a jelenben, s tragikus ellentmondásainak lehetséges következményeit a jövőben. Ehhez kapcsolja a természetből, a teremtett világból, az isteni gondviselés világából a ráció segítségével kiszakadó ember tragikus sorsának elemzését, mely szükségszerűen vezet ember és természet antitéziséig, a természeti végzet győzelméig az emberi világ fölött.
A mű történetbölcseleti vonulatát a körkörösség és teleologikusság vitája határozza meg, s a mű mindkettőre meggyőző példákat hoz.
A három szereplő közül Ádám és Lucifer a hegeli dialektika két ágát képviseli, s ennek megfelelően - a történeti színekben mutatott emberi alakjuk ellenére is - inkább tézisfigurák, eszmehordozók. A hegeli triád (tézis U antitézis ? szintézis) logikájának megfelelően Éva kiegyenlítő szerepet tölt be sokarcúságával, az egymást követő színekben egymásnak ellentmondó jellemvonásaival az élet és természet sokarcúságát és sokféleségét jelképezi.
Kronotoposz
Madách Imre: Az ember tragédiája
A magyar irodalom és drámaírás kiemelkedő műve 1862-ben jelent meg.
E műből származik egyik legismertebb irodalmi idézetünk: "Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!"
A Genezisben lévő teremtéstörténetet dolgozza fel
Tizenöt színből áll
Filozófiai alkotás, emberiségköltemény
Műfaja: drámai költemény
Műfaji előzménye: Goethe: Faust
Keretszínek
Az első három szín
I. A mennyekben,
II. A Paradicsomban,
III. A Pálmafás liget, a paradicsomból kiűzetve valamint az utolsó szín (XV. A Pálmafás liget, a paradicsomból kiűzetve) keretbe foglalják a köztük lévő tizenegyet.
Történeti színek vagy biblikus színek
IV. szín: Egyiptom
V. szín: Athén
VI. szín: Róma
VII. szín: Konstantinápoly
VIII. szín: Prága
IX. szín: Párizs
X. szín: Prága II.
XI. szín: London
XII. szín: Falanszter
XIII. szín: Az űr
XIV. szín: Eszkimó-világ
Filozófiai hatások
Hegel: a dialektika elve
A legfőbb probléma a világ alakíthatóságának illetve determináltságának kérdése. Az emberi szabadság illetve szabad akarat korlátlanul érvényesülhet-e a világban és a történelemben, vagy a természeti törvények determinizmusának rabja csupán. Ádám a romantikus liberalizmus titánfelfogásának (=nagyember kultuszának) eszméjét képviseli el-ellankadva ugyan, de a XIV. szín borzalmáig hisz a célelvű fejlődésben, a világ alakíthatóságában. Lucifer a pozitivizmus meghatározottságtanát képviseli, a természeti, tudományos és lélektani determinizmust. A tragédia válasza az antitézisre a kritikai kiegyenlítődés lehetősége, a szabadság és determinizmus ellentmondását feloldó hegeli válasz.
A tér- és időpoétika bemutatása Madách Imre Az ember tragédiája című művén keresztül
Az irodalom által művészileg már meghódított tér- és időbeli viszonylatok lényegi összefüggését kronotoposznak nevezzük.
Az irodalmi értelemben vett kronotoposzban az idő művészileg látható alakot ölt; a tér pedig időfolyamattá, történetté nyúlik ki. magyar