Bartók Béla: Concerto

Bartók Béla: Concerto Keletkezése Sok gondjuk volt, itteni életük tele volt küzdelemmel. Valószínűleg ezek a tényezők is közrejátszottak abban, hogy Bartóknak fokozatosan romlani kezdett az egészségi állapota, mígnem végül 1943-ban kórházba került. Itt kapta a megbízatást Szergej Kuszevickij-től erre a műre. A mű premierje 1944. december 1-jén volt, a Bostoni Szimfonikusok és Szergej Kuszevickij közreműködésével. 1945 februárjában Bartók a mű végét újraírta, amitől egy kicsit hosszabb lett. A kottakiadásban mindkét változat szerepel, és manapság mindkettővel is játsszák. Ezek után Bartók hamar felgyógyult, s nagy lendülettel nekilátott a komponálásnak. Augusztus 15-én kezdte a munkát és október 8-án már be is fejezte a művet (a kézirat szerint). Ez a másfél hónap nagyon rövid idő Bartók szokásos munkatempójára nézve. Bartók Béla és felesége 1940. október 30-án érkezett Amerikába. I. tétel Introduzione A mű kezdetén a mélyvonósok hangjára a fuvolák halk szava felel. Ezek után a három trombita játszik halkan egy népdalszerű motívumot, melyet az egész zenekar hirtelen, váratlan feljajdulása követ. Fokozatosan gyorsul a bevezetés, majd elérkezik a tétel főtémájához, amely a vonósokon előadott népdalt imitáló, érdekes dallam. Melléktémaként a vonósok és a hárfa mellett a klarinét tűnik még föl. II. tétel Giuoco delle coppie A tétel elején és a végén a kisdob üti a ritmust, közben különböző fúvós hangszerek játszanak rövid dallammeneteket. A tétel népi ihletésű; derűje, kedvesen humoros hangszerkettősei egy egyszerű koráldallamot (a korál egy egyházi népi ének) fognak közre. III. tétel Elegia A tétel kezdetén a mélyvonósoktól hangzik fel a mű elejéhez hasonlóan a nyitómotívum, hogy azután Bartók egyik legszebb zenekari képének, a Könnyek tavának allúziója ébredjen újra a fafúvókon, a vonósokon, a hárfán. Fölöttük az oboa, majd a piccolo játszik végtelenül panaszosra formált magyar melódiatöredékeket. Jellemző e tételre a szorító magány folyamatos kifejezése: a mű elejéről ismert hatalmas zenekari sóhajtásra mindig az egyedül maradó pásztorsíp felel. Bartók mélységes honvágya fejeződik ki ebben a tételben. Avagy a párok játéka. IV. tétel Intermezzo interrotto Ebben a tételben a kíméletlen erőszak és a hazafias eszmények tragikusan egyenlőtlen küzdelme zajlik le. A váltakozó ütemmutatójú melódiát egy elcsépelt téma szakítja félbe. Egyesek szerint ez Sosztakovics 7. szimfóniájának paródiája. Avagy a félbeszakított közjáték. V. tétel Finale A négy kürt felhívó fanfártémájával indul, amelyre a négy részre osztott hegedűkar felel. A hangerő egyre erősebb lesz, a főtéma végigszáguld a vonóskaron. Rövid, népi jellegű, hárfakíséretes melléktéma-epizód pihenője után, a vonósok folyamatos viharzása fölött előbb a kürtök, majd a harsonák kvartjai hasítanak a fülünkbe. A főtéma visszatérése után pihenő következik, majd pokoli, de halk gomolygásból, apró szikrákból hirtelen szárba szökkenő diadalmas zárófanfár kápráztat el minket. Végül egy fékevesztett befejezés következik a műnek, melynek végén Bartók egyik névjeggyé vált hangközével, a trombiták kisterc-jelével búcsúzik. I. tétel Introduzione II. tétel Giuoco delle coppie III. tétel Elegia Intermezzo interrotto IV. tétel V. tétel Finale Bartók Béla: Concerto Köszönöm a figyelmet! Készítette: Karikás Anna 8.b :)