Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma

1862. január 12. Pongrácz gróf a főszereplő, viszonyrendszer az ő szemszögéből
Szereplők viszonyrendszere
Pongrácz István gróf
a nedeci vár "ura"
sánta lábát leszámítva jóképű agglegénynek számít a vidék lakóinak szemében, mégsincs a várban asszony
nem érdeklik a nők, két évszázaddal azelőtti világba képzeli magát, hóbortja a saját vára ostromának eljátszása
nem egyedül él, a 17. század világában rántja vissza a vár népét is
ezek miatt mindenki bolondnak tartja
Köszönjük a figyelmet! :)
Mihály Borbála
Hegedüs Ágnes
IX.B
-történet a történetben
-kezdetben képet kapunk arról, hogyan szerzett tudomást az elbeszélő Pongrácz István gróf történetéről (a tulajdonképpeni főszereplő), így az elbeszélő és a bevezetésben felbukkanó karakterek is részeseivé, szereplőivé válnak a történetnek
-jelen vannak viszont s regényben általános bölcsességek, amelyeket az elbeszélő az események és tettek alapján von le; ilyenkor az elbeszélő általánosít a társadalomra nézve, a regény cselekményét csak példaként hozza fel
-ezek nem tartoznak a követlen jellemzéshez, a cselekmény leírásához, hanem csak következtetések, állásfoglalások
-szereplőjellemzés-
Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma
Pongrácz István
Trnowszky Apollónia
Miloszláv
Várnép
Zsolnaiak
Behenczy Károly, Behenczy Károly és Estella
A grófról csak közvetett jellemzés formájában olvashatunk, mivel a bevezetésben is szereplővé vált elbeszélő csak a hallottak alapján írja le a történetet, így István gróf kinézetét és jellemét is csak a másoktól hallottak alapján ismerteti
A várnép
Forget - az ellenség vezére
Pamutkay János - ezredes
Holub Mihály - káplán
Kovács János - várnagy
Pruzsinszky Szaniszló - a gróf társalkodója
Bakra Ferenc - íródeák
A várnép többnyire hasznát keresi Pongrácz bolondságában, azon kívül hogy megszokják, elfogadják és megtanulják kezelni a várúr különös és néha rémisztő viselkedését, titkolni próbálják a gróf elmebaját, ugyanis így van lakhelyük, fizetésük és a vár számukra is biztonságot jelent.
A regény során felmerülő konfliktusokban viszont nem mindig Pongrácz oldalán állnak, sokszor saját érdekük van előtérbe helyezve.
Estella
Kezdetben trapéztáncosnő egy cirkuszi társulatnál, de Pongrácz a rangbeli urak szavainak hatására 600 forintért megvásárolja a lányt és "kinevezi" várkisasszonynak. Estella nagyratörő, megpróbálja feleségül vetetni magát a vagyonos úrral, de Pongrácz továbbra is közömbös marad a leány szépsége ellenére is.
Estella később megszökik az ifjabbik Behenczy-vel.
A továbbiakban csak említve van a történetben, csak az utolsó részben lép színre, de akkor már megcsúfult és megöregedett állapotban.
Mindezek ellenére a bonyodalmat ő okozza.
A regényben két fontos jelentet az ő felkiáltása/kérdése zár.
Behenczy Pál és fia, Károly
Haszonlesők, tisztességtelenek és álnokok egymással és a környezetükben élő emberekkel szemben. Rossz apa-fiú viszony jellemzi őket, akik a nehéz idők és jelenlegi anyagi helyzetük ellenére folyamatosan veszekednek támogatás helyett. A történet alatt kétszer is becsapják egymást pénzhezjutás végett. A tulajdonképpeni fordulópontot Behenczy Károly okozza, amit az elbeszélő is alátámaszt.
Szövetkeznek a várnéppel és átverik a grófot, hogy ne támadja meg Besztercét. Estelláért kárpótlásul egy túszt adnak neki, Apolóniát. Ezen kívül nem játszanak különösebben jelentős szerepet a történetben.
Zsolnaiak
Trnowszky Péter - viaszkereskedő
Trnowszky György - orvos
Trnowszky Gáspár birkatenyésztő
Klivényi József -írnok, Trnowszky György úr halála után Apolka gyámja
Klivényiné Zsuzsanna - felesége
Miloszláv- Gáspár úr fia
Blázy - polgármester
Rebenyik János - a polgármester hajdúja
Apollónia
Véletlenszerűen kerül a főcselekménybe, az elbeszélő leírja az ő külön történetét is. Külsejéről neki tudunk meg a legtöbbet, az elbeszélő és a szereplők nem győzik hangsúlyozni a szépségét (hosszú szőke haj, kék szem, csinos alkat, bájos). Ő az egyetlen, akivel szoros és bennsőséges kapcsolatba kerül a gróf, a ragaszkodás kölcsönös, Apollónián keresztül az olvasó is megszereti Pongrácz Istvánt. Szerelme Tarnóczy Emil (Miloszláv), akivel a regény egyik mellékcselekményvonalán ismerkedik meg. Később útjaik elválnak, de az elbeszélő az ő esküvőjükkel zárja a történetet.
Miloszláv
Apollónia számára az egyetlen, akivel szoros kapcsolatban áll (kölcsönös szerelem), bár apjával sem rossz a viszonya. A leányhoz nem csak érzelmi, hanem rokoni szálak is fűzik. Az események tragikus fordulatát az ő bezárása váltja ki. Ugyanakkor ő jelenti regény bonyodalmához megoldást. magyar