Nyugat - Idővonal

1908-1941 1923
1929
1941
1919
1937
A Nyugat (1919-1941)
1919-1922
1927-1929
1934-1937
Képek
Ady Endre halála után a Nyugat szerkesztője Babits Mihály.
A folyóirat február-márciusi duplaszámmal tiszteleg a januárban elhunyt Ady előtt.
A tanácsköztársaság bukása utáni első számon a román katonai diktatúra cenzúrája látható.
Júliusban betiltják a lapot, mely majd csak novemberben indul újra,; itt teszi közzé Babits Magyar költő kilencszáz-tizenkilencben című vallomását.
1919
1920
1921
1922
Januártól a Nyugat szerkesztői Babits Mihály és Osvát Ernő.
A lap folytatásokban közli Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényét.
Novemberben Ady születésnapi köszöntése, melyet követően rendszeressé válnak a Nyugat összejövetelek.
Megjelenik a lapban Kosztolányi Dezső A véres költő és Babits Mihály Timár Virgil fia című regényei.
A 10-es évek végétől jelentkezik az ún. második nemzedék, Szabó Lőrinc, Illyés Gyula, Németh László, Márai Sándor, Sárközi György, Gelléri Andor Endre.
Az év második felétől a Nyugat szerkesztői Babits Mihály, Gellért Oszkár és Osvát Ernő.
1923
Júniusban a Nyugat Osvát Ernő irodalmi működésének huszonötödik évfordulóján különszámmal köszönti szerkesztőjét; rendszeres találkozókra kerül sor a Vigadó kávéházban.
Megjelenik a XX. századi líra új antológiája Babits, Gellért és Osvát szerkesztésében.
A lap folytatásokban közli Kosztolányi Dezső Pacsirta című regényét.
1924
A Nyugat februárban tematikus számmal köszönti Móricz Zsigmondot, áprilisban Babits Mihályt, decemberben pedig Ignotust.
Májusban a lap közölni kezdi Kassák Lajos önéletrajzát, az Egy ember életét.
Júniusban megjelenik Schöpflin Aladár A Magyar irodalom a huszadik században című tanulmánya.
1925
Megjelenik a Nyugat novellapályázatának első díjjal kitüntetett pályaműve, Németh László Horváthné meghal című elbeszélése.
1926
Szerzői estek kezdődnek Gellért Oszkár, Schöpflin Aladár, Elek Artúr szervezésében.
Megjelenik a Nyugatban Kosztolányi Édes Annája.
1927
A húszéves Nyugatról a szerkesztőség a Zeneakadémián ünnepi esttel emlékezik meg. Fenyő Miksa A Nyugat húsz éve címmel mondja el emlékezését.
A lap közli Krúdy Gyula: Utolsó szivar az Arabs szürkénél című művét.
A kettészakadt irodalom vita. Berzeviczy Albert akadémiai nyitóbeszédében elhangzott, Adyt és a Nyugat íróit etikai alapon bíráló szavaira Babits és Schöpflin válaszolnak a lapban.
1929/1
1929/2
Megjelenik Babits Mihály Az írástudók árulása című esszéje, melyet Julien Benda azonos című műve kapcsán írt.
Babits a könyv kapcsán írt esszében kifejti az írói felelősségvállalásról vallott nézeteit.
Osvát nyílt levélben fogalmazza meg Babitsétól eltérő, abszolútumokban nem hívő, igazságról szóló válaszát.
Novemberben a lap emlékszámmal búcsúztatja Tóth Árpádot.
Az április 16-i számtól a Nyugat szerkesztői Gellért Oszkár és Osvát Ernő.
Babits 25 éves írói jubileumának megrendezése.
A gazdasági világválság a lapot is nehéz anyagi helyzetbe hozza.
Osvát Ernő öngyilkossága.
1930
Móricz népszerűsítő körútjainak eredményeként létrejön a Nyugat-barátok köre.
Megjelenik a lap hasábjain Móricz
A nagy fejedelem című regénye
1932
1933
1931
Megkezdődnek a Nyugat-barátok köre előadásai a Britannia Szállóban.
Megjelenik a fiatal költők száz versét tartalmazó, Babits által összeállított Új Anthológia.
Januárban a Nyugat fennállásának huszonöt éves évfordulóját ünnepli az Akadémián, májusban pedig ünnepi számot jelentet meg.
Fiatal íróktól prózaantológiát ad ki a Nyugat Móricz Zsigmond szerkesztésében (Mai dekameron ).
Feltűnik a lapban a harmadik nemzedék: Jékely Zoltán, Kálnoky László, Képes Géza, Weöres Sándor, Vas István, Zelk Zoltán, Szerb Antal és mások.
Az év végén a Nyugat rendezvénnyel emlékezik meg Babits ötvenedik születésnapjáról.
Februárban Móricz helyét a szerkesztői székben Gellért Oszkár foglalja el, aki Babitscsal együtt 1941-ig, Babits haláláig szerkeszti a lapot.
1923-1926
1938-1941
1930-1933
1934
1936
1935
1937
Januárban a Nyugat közölni kezdi Márai Sándor Egy polgár vallomásai című művét.
Ankétot szervez a Nyugat a háborúról Mit tegyen az író a háborúval szemben? címmel.
A korszak szinte valamennyi írója megnyilatkozik e témában: Karinthytól Kosztolányin át Szenes Piroskáig.
Kéthetente megjelenő lapból végleg havi folyóirattá válik a Nyugat.
Novemberben meghal Kosztolányi, akiről decemberben lapszámmal emlékeznek meg.
Januárban a harmincéves Nyugatról szerkesztőségi cikkben (Harmincadik évfolyam) emlékezik meg a lap.
Babits Mihály és Gellért Oszkár mellett társszerkesztők Schöpflin Aladár és Illyés Gyula.
1938
1940
1939
1941
Januárban Megjelenik Farkas Gyula hírhedt könyve, Az asszimiláció a magyar irodalomban, melyben többek között a századvég irodalmi hanyatlásáról ír. Ennek hátterében a szerző az asszimilánsokat tételezi. Többi Nyugatos társát követően Schöpflin 1939 májusában Asszimiláció és irodalom című cikkében higgadtan cáfolja Farkas Gyula elméletét.
A szeptemberi számban megjelenik Babits Mihály Jónás könyve című műve.
Októberben Karinthy Frigyest emlékszámmal búcsúztatja a Nyugat.
A lap júniusban közli Ottlik Géza Drugeth-legendáját.
A lap gyakorlati szerkesztését Babits súlyosbodó betegsége miatt Illyés Gyula végzi.
Augusztus 4-én meghal Babits.
- 1919 november, az újraindulás
- 1920 január 1. Babits és Osvát szerkesztőpáros
- anyagi és egyéb problémák
- szerkesztői különbségek, és konfliktusok
1928