Bánk Bán az irodalomban és a zenében

Arany János tanulmánya
Feldolgozásai
Bánk Bán (1914, némafilm), rendező: Kertész Mihály
Bánk Bán (1968, tévéfilm), rendező: Szinetár Miklós; szereplők: Latinovits Zoltán, Benkő Gyula, Ronyecz Mária, Béres Ilona
Bánk Bán (1987, tévéfilm), rendező: Szönyi G. Sándor; szereplők: Blaskó Péter, Almási Éva, Szirtes Ági, Vincze Robi
Jelentősége és hatása
Kevés olyan jelentőségű emléke van a magyar irodalomnak, mint Katona drámája. Bár a szerző nem érhette meg műve bemutatását (1833, Kassa) és sikerét, már a maga korában népszerűvé vált, s az 1848. március 15-i esti előadáson a közönség követelte a nemzeti drámát (az első felvonást játszották el). Ekkorra már a magyar nemzeti ellenállás olyan szimbólumává vált, mint a Himnusz és a Szózat.
Később is megmaradt ez a szerepe, s minden korban jelentősége volt bemutatásának (pl. 1956-ban). Illyés Gyula is megpróbálkozott a dráma "átigazításával", modernizálásával.
Sem az életműben, sem a későbbiekben nem született a Bánk bán jelentőségéhez mérhető magyar dráma, Katona műve folytatás nélkül maradt irodalmunkban.
A dráma
Katona József ötszakaszos drámája, amit egy pályázatra írt, a Bánk bán a szerző legismertebb műve, illetve a magyar irodalomban is kiemelkedő helyet foglal el. A művet teljes terjedelmében 1848. március 23-án, pénteken adták elő a Pesti Magyar Színházban (a köztudatban élő, 15-i forradalmi előadás félbeszakadása miatt).
Bodrogi Klaudia
10.B
Az opera
Erkel Ferenc három felvonásos operája. Szövegkönyvét Egressy Béni írta. Elsőként a Tisza-parti jelenetet hallhatta a közönség 1961. január 6-án a Nemzeti Múzeum dísztermében.
A teljes mű ősbemutatójára 1861. március 9-én került sor a Nemzeti Színházban.
Feldolgozások
Bánk Bán (1974), rendező: Vámos László, szereplők: Simándy József, Szoboszlai Sándor, Komlóssy Erzsébet, Réti József
Bánk Bán (2002), rendező: Káel Csaba, szereplők: Kiss B. Attila, Marton Éva, Rost Andrea, Kováts Kolos
Részlet a 2002-es operafilmből
Bánk Bán "napjainkban"
Szereplők
II. Endre, magyar király
Gertrudis, királyné
Béla, Endre, Mária, gyermekeik
Ottó, merániai herceg fia, Gertrudisnak öccse
Bánk bán, Magyarország nagyura
Melinda, a felesége
Soma, Bán és Melinda fia
Mikhál bán, Simon bán - Melinda bátyjai
Petur bán, bihari főispán
Myska bán, a királyfiak nevelője
Solom mester, ennek fia
Izodóra, türingiai leány
Biberach, Ottó mindenese, szellemi gyámja
Tiborc, paraszt
(Bánk bán címlapja a szerző kéziratával)
Arany János
Bánk bán tanulmányok címmel foglalta össze gondolatait a drámáról, ebből négy fejezet készült el. Arany munkájában három főszereplőt jelöl meg, a többi mellékszereplőt köréjük csoportosította.
Bánk bán köre
Melinda
Simon és Mikhál
Tiborc
Petúr
Gertrudis köre
Ottó
Biberach
Izadóra
II. Endre köre
Myska bán
Solom mester magyar