A mélynyomtatás

A mélynyomtatás elvi sémája
Mélynyomtatás / intaglio
mechanikus
hidegtű
rézmetszet
cinkmetszet
borzolás
acélmetszet
maratott
rézkarc
aquatinta
lágyalap
repesztés
mechanikus: A rézmetszet a legrégibb mélynyomású sokszorosító grafikai eljárás
nemesgrafikai eljárás
Története
A technika az ötvösöktől és aranyművesektől származik
véséssel, metszéssel díszítették az ékszereket, használati tárgyakat
(ékszerek, edények, páncélok, fegyverek)
Az első nyomatokat ők készítették, feltehetően megőrzés céljából
Az első példák a XV. századból maradtak ránk
Kialakulási területe Németország
a Niello technikából alakult ki (a kimetszett fém helyére más fémet préseltek be)
eredet, felhasználás
A mélynyomtatás
A mélynyomtatás olyan grafikai eljárás, amelynél a festék a nyomóforma mélyedéseiből kerül át a papírra.
A mélynyomásra jellemző, hogy a papír felületén enyhén kidomborodva ül meg a festék
a fazetták (a nyomóforma ferdén megmunkált peremei) benyomódnak a papírba, ezzel a papíron egy plasztikus keretet képeznek.
Claude Mellan: Veronika kendője (XVII. sz.)
7. sz. angolszász övcsat
Főbb technikák
mechanikus: A borzolás (mezzotinto)
Vastag rézlemez felületét telepontozzák, "felborzolják"
így a nyomat fekete lenne
a fehérnek, világosnak szánt felületet sáberrel visszahántják
ceruzarajz finomságú nyomatok érhetőek el
A felület borzolásának eszköze a himbavas
körív alakú fogazott éllel ellátott acélkés
maratott: A rézkarc (aquafortis)
Eredete nem tisztázott
XV. századi, kifinomult technika
A rézlemez felületét saválló anyaggal (viasz) vonják be
ebbe készítik a rajzot a művész karctű segítségével
a lemezt savba mártják (salétromsav, vas-klorid)
a viasz megvédi a lemez felületét, de a karcolt részeket nem
a karcolt vonalakat a sav kimélyíti, ez nyomtatható lesz
Rembrandt, Kondor Béla, Urs Graf,
Francisco Goya
Albrecht Dürer
Derkovits Gyula
William Hogarth
Andrea Mantegna
Jacques Callot
A mélynyomtatás felhasználási területei
Illusztrációk
bankjegyek
kották
bélyegek
tapéta
csomagolás
Rembrandt, Kondor Béla, Urs Graf,
kizárólag vörösrezet használnak
a rajzot a kis vésők segítségével metszik a sima rézlemezbe
a metszővas: vékony, négyszögű vagy ovális acélrudacska
tükörfordított kép
nedves papírra nyomtatás (így a festék jobban tapad a felületre)
Hogyan készül?
A lemezt mindig tükörsimára csiszoljuk!
A rajzot több módon fel lehet vinni a lemez felszínére:
pl: 1: fehér olajfestékkel (vagy temperával) kenik be a simára csiszolt lemezt. A fehér felületre így már lehet rajzolni.
2: finom dörzspapírral megdörzsölni a lemez felületét. Erre a felületre már lehet indigóval rajzolni.
Hogyan készül?
alapvetően vonalas technika
apró árkokat metszünk a lemez felületébe
a tónust a vonalak vastagsága vagy keresztezése adja.
Egyéb szerszámok:
sáber
simítóvas - elsimítani a karcokat
bőrpárna (homokpárna) - ezen könnyű forgatni a lemezt
Tónusozás
mechanikus: A hidegtű
A lemezre egyszerű tűvel karcolják a rajzot.
A lemez anyaga lehet:
réz
horgany
alumínium
műanyag
A tű barázdát hagy a lemezen
A lemezt itt is mindig tükörsimára csiszoljuk!
A vonal jellege változik, attól függően milyen erősen nyomjuk rá a tűt a lemezre. Alacsony nyomatszámot bírnak. (50-60 db)
A rajzot mindig tükörsima lemezre készítik
Ez igaz minden mélynyomtatású eljárásra!
Varga Nándor Lajos: Melitta (1925)
Rozanits Tibor: Hazatérő Gólyák
A rézmetszet rövid története:
XV. században jelennek meg az első metszetek.
Az első nyomatokat még ismeretlen mesterek készítették.
"1446-os mester" - A játékkártyák Mestere (német vagy svájci származású mester)
"A Szerelem kertjének mestere"
Betűjegyes mesterek: E.S. mester, B.M. mester
Martin Schongauer
Albrecht Dürer
A XVIII-XIX. században szinte csak másolnak a metszők
A rézmetszés művészi szerepe háttérbe szorul.
Napjainkban elvétve foglalkoznak a technikával.
XX. század Magyarország:
Varga Nándor Lajos
Aba Novák Vilmos magyar