Magyar Tudományos Akadémia története

Magyar Tudományos Akadémia története
Előzmények
Egy magyar tudományos szervezet létrehozásának gondolata már a 18. században felvetődött.
Bessenyei György: Egy Magyar Társaság iránt való jámbor szándék (Bécs -1790) c. munkájában indítványozta egy tudományos társulat létrehozását.
Széchenyi István és az Akadémia megalapítása
1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen, a magyar reformkor egyik vezéralakja, gróf Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság - a mai Tudományos Akadémia - létrehozására. Tettét más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták.
1827-ben az alapítást törvénybe iktatták. Az országgyűlés a XI. törvénycikkben mondta ki a társaság megalapítását.
Működésének megkezdése
Tényleges működését, 1830-ban kezdhette meg.
1830 november I7.én Teleki Józsefet kinevezték az akadémia elnökének.
Az első rendes tagokat, összesen 23-at ugyanezen napon a Teleki József nevezte ki. A tiszteleti tagok száma 24 volt.
Első közgyűlését 1831. február 14-én tartotta.
A társaság szervezeti szabályzatát A magyar tudós társaság alaprajza és rendszabásai c. kiadvány közölte
A következő osztályokat hozták létre:
nyelvtudományi, bölcseleti, történeti, matematikai, természettudományi, törvénytudományi
Az Akadémia székháza
1860-ban országos gyűjtés indult az Akadémia székházának felépítésére. A ma is székházként működő épületre 1861-ben írtak ki pályázatot.
Az építkezés 1862 tavaszán kezdődött el Friedrich August Stüler terve alapján. A kivitelezés vezetője Ybl Miklós és Skalnitzky Antal volt.
A neoreneszánsz stílusú székházat 1865. december 11-én avatták fel.
Homlokzatát tudósok szoborsora,az Akadémia utc oldalát pedig Holló Barnabás alapítást ábrázoló bronz domborművé díszíti. Dísztermének freskóit Lotz Károly festette. magyar