Hughes-féle táviró gép

Hugnes-féle táviró gép Egyik képünk a Hughes-féle betünyomtató gép mellett ülő tisztviselőt ábrázolja abban a helyzetben, a mikor a táviratokat továbbítja. A hivatalnok oly magas széken ül, hogy lábai nem érhetik a földet. Ennek azért kell igy lenni, hogy a 60-70 klgnyi súlyt, mely a gépezetet mozgatja, nagyobb erőkifejtéssel legyen képes, a jobb lába alatt levő lábitó segélyével felhúzni akkor, ha a gép csengetője arra figyelmezteti. E gépnek akkor is járnia kell, mikor a táviratot továbbítja. A továbbítandó táviratok a gép fölötti állványon nyugszanak. A tisztviselő a zongorához hasonló billentyűzeten előre betanult fogásokkal veti a drótra az egyes betűket, kezejárasát azonban nem kisérheti figyelemmel, mert szeme a táviraton függ, s csak időnként vethet egy-egy pillantást a gépből kifutó papírszalagra, mely a távirat továbbított másodlatát tartalmazza. E futó papírszalag az ő ellenőrzője. Erről látja, hogy a táviratok továbbítása úgy történt-e, a mint ő akarta. A távirat továbbítása közben gépét - mely 5 perczenként lejár - minden egyes esetben 13 lábnyomintással felhúzza. Ha ezt csak akkor teszi, mikor arra éppen szüksége van, egy óra alatt körülbelől 156-szor kell a lábítót lenyomnia s a 60 kilogrammnyi súlyt felhúznia. Minthogy azonban agya az olvasással és munkája ellenőrzésével van elfoglalva, öntudatlanul is mindegyre nyomkodja lábítóját, mint a takács a szövőszéket s igy szellemileg és testileg is teljesen kimerül, mire a 8 órai munka után leteszi irónját. Gazdagabb államokban e munkát egy gép mellett két tisztviselő végzi, egyik továbbít, a másik ellenőrzi s időnként egymást felváltva pihennek. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1897. január 24.)