A török-görög harcztérről

A török-görög harcztérről
Larissza Larissza különösen kedvencz tartózkodási helye volt az előkelő és gazdag török földbirtokosoknak. A larisszai kerületben ugyanis a legnagyobb és leggazdagabb csiftlikek (nagy földbirtokok) terülnek el. Mikor az ember közel ér Larisszához, már távolból feltűnnek a nagy kényelemmel berendezett nyári lakások díszes kertekkel környezve, mindmegannyi bizonyítéka a jóllétnek. A város maga számos karcsú minaretjével, püspöki rezidencziájával, szép gimnáziumával a szemlélőre a legjobb benyomást teszi, különösen, mikor a Penée folyón át kocsin látogatunk el oda. A kis Penée folyón köhid vezet át kilencz nagy oszloppal, melyet egy maczedóniai zizdár nagy ügyességgel és bámulatos szabatossággal épített. Különösen feltűnik a metropolita palotája és a nagy székesegyház mind a kettőt magas fal környezi, a melyen belül számos archeológiai becsű kőemlékeket őriznek. Mindmegannyi hirdeti a görög nemzet hajdani dicsőségét. Azonban ez a város épen úgy, mint a többi thesszáliai az utóbbi időben eredeti jellegéből kivetkőzött, mert a mohamedán elem legnagyobb része nem tudván beleszokni az új politikai állapotokba, lassanként elhurczolkodott messzeföldre, Kis-Ázsiába. Nagyon kis része maradt vissza. Az utóbbi években nagyon is megérezte a vagyonos osztály és a munkáskezek hiányát. Ujabbi föllendülését csakis a vasúti összeköttetés által remélik elérni.
Larissza mindig fontos katonai pont volt, mert abban a völgykatlanban fekszik, mely a Pindus hegylánczolatot az Olympusztól elválasztja.(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1897. május 2.)