Erzsébet román királyné

Erzsébet román királyné Erzsébet királyné egyik régi német herczegség uralkodó-házából született, 1843-ban. Atyja Hermann vuied-i herczeg volt. Már kora ifjúságában rajongott a tudományokért, költészetért s művészetekért különös vonzalommal viseltetett a nevelésügy iránt s már-már komolyan elhatározta, hogy tanítónővé lesz, midőn Károllyal megismerkedett, a kinek aztán 1869-ben nejévé is lett. A házasság igen boldog, de gyermektelen. Csak egyetlen kis leányuk született volt, de 4 éves korában ez is elhalt.
Erzsébet királyné, mint iró, világszerte ismeretes. Egész kis könyvtár már az, a mit, leginkább német nyelven, Carmen Sylva irói név alatt kiadott. Különösen érdekesek azon munkái, melyekben a román népköltészetet dolgozta fel, mint pl. "Peles meséi", "Kárpáti regék" s a "Neaga" czimű opera. Művei közül igen sok, a legtöbb európai nyelvre, magyarra is le van fordítva.
A költő-királyné műveit leginkább a magyar határhoz igen közel eső sinajai kastélyban irja, hol gyakran és szívesen fogad írókat és művészeket is. Rendkívül nyájas, egyénisége szinte elbűvölő erővel bir mindazokra, a kik a fejedelem költőnővel érintkezhetnek. A merre megfordul, nyomában mindenütt felébred az iránta való tisztelet és rokonszenv érzése, a mint ezt budapesti látogatása alkalmával is tapasztaltuk.(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1897. október 3.)