Karadzsics Vuk Stefanovics

Karadzsics Vuk Stefanovics
Borojevics Milan (Doby tanár tanítványa) rézmetszete után. Vuk Stefanoviæ Karad¾iæ (Tr¹iæ, 1787. november 6. - Bécs, 1864. február 7.), szerb filológus és nyelvész, a mai szerb nyelv sztenderdjének megalkotója.
Írni és olvasni egyik rokonától, Jevta Saviætól tanul meg, aki az egyetlen írástudó ember a környéken. Tanulmányait egy közeli városban, Loznicában folytatja, majd a faluhoz a legközelebb álló Trono¹a kolostorban. Innen az apja hazaviszi, egyrészt a terjedő pestisjárvány miatt, másrészt azért, mert ahelyett, hogy tanítanák, a szerzetesek birkát legeltetni küldik. Nem sikerül beiratkoznia a karlócai gimnáziumba. Később Belgrádba utazik, hogy megismerkedjen a szerb felvilágosodás nagy alakjával Dositej Obradoviæcsal, akit mélyen tisztel. Azonban ő nem fogadja Vukot, aki csalódottan Jadarba megy, és írnokként kezd el dolgozni Jakov Nenadoviænál. Amikor Belgrádban megnyílik a Főiskola (Velika ¹kola), Vuk ennek diákja lesz. Nemsokára azután megbetegedik és Pestre utazik, ahol a tabáni Rác- és Lukács fürdőben keresi a gyógyírt, de hiába, bal lábára örökre megbénul. Tudásának legnagyobb részét autodidaktaként szerzi.
Vuk Karad¾iæ is részt vesz a két szerb török elleni felkelésben.[5] A Karaðorðe Petroviæ által vezetett Első szerb felkelés 1804-1813 leverése után Bécsbe utazik. Itt megismerkedik Jernej Kopitar szlovén nyelvésszel, aki főcenzora a Habsburg Birodalomban megjelenő szláv nyelveken írt könyveknek. Kopitar segít Karad¾iænak filológiai munkáinak megvalósításában. A Második szerb felkelés (1815) kirobbantójával, Milo¹ Obrenoviæ szerb fejedelemmel való konfliktusai miatt, tilos neki Szerbiában megjelentetni könyveit, de a Habsburg Birodalomban sem teheti ezt meg, ezért Oroszországban keres és talál barátokat. 1819-ben a Szentpétervári Orosz Irodalomkedvelők Egyesülete tagjai közé fogadja, és 1820-ban a Cári Orosz Akadémia ezüst érdemrenddel tünteti ki. Miután hosszabb-rövidebb időszakokban a szegénységtől szenved, 1826-ban életjáradékot kap I. Miklós cártól. Mégis munkáinak jelentős részét a Habsburg Birodalomban nyomtatják ki.
Vuk Karad¾iæ 1823-ban a híres német jénai egyetem díszdoktori diplomáját vehette át.
Vuk Karad¾iæ tevékenysége a kora, a romantika szelleméhez igazodik, amikor a nemzetek felélednek és nyelvük ápolásával foglalkoznak, és amikor nagy érdeklődés van a folklór iránt.
(Forrás: Wikipédia)