A mélynyomógépről

A mélynyomógépről "A nyomás fogalma alatt a sokszorosító-ipar minden ágánál, a mélynyomást kivéve, két egymástól élesen elválasztható munkálatot értünk. T. i. az egyengetést és a
tulajdonképpeni nyomást, vagyis a gép mechanikai munkáját. Miután pedig - mint később látni fogjuk - a mélynyomás nyomóformája vagy egy tömör henger, vagy egy acélhengerpalást, amelyek abszolút merevek és deformálhatatlanok, egyengetésröl a mélynyomásnál szó sem lehet. De nem lehet azért sem szó, mert a nyomó- és
formahenger között fellépő igen nagy erő vagy illuzóriussá tenne minden egyengetést, vagy annak túlerős foganatosítása esetében a hengerpalástot úgy deformálná, hogy annak további felhasználása lehetetlenné válnék. Pedig egy hengernek 10-20 formát kell kibírnia.
Ha tehát az egyengetés elesik - pedig ez képezi a nyomás kényesebb részét - marad a gép mechanikus munkája, amely egy eljárásnál sem túlkomplikált, de a mélynyomásnál a primitívségig egyszerű ( 1. ábra).
Adva van ugyanis egy henger, amelybe a nyomandó forma van kisebb-nagyobb mélyedések alakjában negatív relífszerűen maratva. (A relifek azonban nem mint a mélységek összefüggő felületét, hanem a hálózattámasztékok (raszterstégek) alkotta kis edénykék rendszerét kell elképzelni). Ezen formahengert egy festékvályuba merülő feladóhenger festékezi be, bőven, könnyen folyó, híg festékkel és annak lenyomása előtt egy a hengerre feszülő hajlékony acélkés - az ú. n. levonókés - távolítja el róla a fölösleges festéket. ..."(Forrás: Magyar Grafika, 1927. november-december)