Benza Ida

Benza Ida "Ida, Idus - csak nem graeca calendává lettél a szegény magyarra nézve. Már azt hittük, sohse látunk, sohse hallunk. Hát egyszer csak
megpillantom öles betűkkel kiragasztva a servita atyák hátulján, hogy a nemzeti színház méltóságos intendánsának sikerült elvégre, annyi bú és baj után, megfogni téged. Még a "náje veit" árendásai sem fúttak oly ékes riadót, hogy gelingolt nekik a molto celebro Carametti híres karómászót megnyerniük, mint a mily messzevirító elégtétellel adták tudtára a fővárosnak, hogy a molto celeberrima signora Ida Benza elvégre mégis csak megsajnált minket árva nemzetet és eljött, hogy futamainak gyöngyeivel ékesítse bús kalpagunkat és szavának aranyával sujtásozza föl csüggedt dolmányunkat."
(Forrás: Borsszem Jankó IV. évf. 193. sz. szeptember 10.)