A főváros atyái

A főváros atyái
A kifogyhatatlan megszólamlásig hű arczképek "Báró Kochmeister.
Önmagának őse és utolsó sarjádéka.
Hindosztán síkjainak indigója, Pernambucco fáinak füszeres-, China fáinak lázmulasztó héja, Madagaszkár gyömbére, Egyptom szágója, Palesztina husos datolyái, Marokko fügéi, Italia narancsai, a Sahara kókusdiói, Anatolia sáfránya, Bulgária rózsa-olaja, az iratos füvek ezrei, szomjas szivacsok, suhogó nádvesszők stb, stb - mind az ő monogrammja alatt usztak át tengereken, döcczentek fuvaros szekereken s gurultak végre gyors vaggonok öblében Magyarhonba, a hol a borsszem terem.
Ennyi szagtól más elbódult volna. De Kochmeister megmaradt józan polgárnak, a mért kitüntetéskép megtették bárónak.
Vannak akik zsidófalónak tartják. Ez nem áll mert utálja e fajt.
Sógora Kraxelhuber, bámulója Posner, irigye Sztupa.
Kell-e még több a boldogsághoz?"
(Forrás: Borsszem Jankó, 1877. október 28.)