Morgagni János Baptista (1682-1771.)

Morgagni János Baptista (1682-1771.) "Az ember természetét kutató tudományok közt kiváló helyet foglal el a
kórtan vagy pathológia is, mely eltérően az eddig említett szakoktól nem az ép
embert, hanem a hibásan alkotottat s a beteget veszi szemügyre, s mely megvilágítva az emberi szervezet fogyatkozásait és viselkedését a külvilág káros hatásaival szemben, nagyban hozzájárul az ember természetének a megvilágításához.
Első nagy vívmánya a XIX-ik században a kór-anatámia megalkotása, nagyszabású kifejlesztése volt. Minden betegség a test valamely szervének vagy részének anatómiai elváltozásán alapszik; ez mai nap magától értetődő igazság, melyből önként folyik, hogy a betegségek mivoltának a tanulmányozásában ezen elváltozások pontos megvizsgálása kell hogy az első lépés legyen.
Már a XVIII. század egy jeles orvosa, Morgagni (1682-1771) felismerte ezt a maga
teljességében, s "A betegségek székhelyeiről és okairól" (De sedibus et causis morborum, 1761) szóló híres művében, melyben számos idevágó észleletet közöl, megalapítója lett a pathológiai boncolástannak."(Forrás: https://mek.oszk.hu/14200/14254/pdf/14254_1.pdf)