A neandervölgyi koponyatető oldalról és alulról tekintve, 4/9-ed nagyságban

A neandervölgyi koponyatető oldalról és alulról tekintve, 4/9-ed nagyságban

A neandervölgyi koponyatető oldalról és alulról tekintve, 4/9-ed nagyságban "Az újabb kőkorban a mai emberhez lényegében teljesen hasonló ember élt a föld hátán ; a régibb kőkor újabb idejének emberén sem találunk lényeges eltérést a maitól. Csak amidőn a diluvium régibb korába jutunk, vesszük észre, hogy a velünk egyező testalkotású ember helyén sokkal kezdetlegesebb alkotású ember élt a földön.
Ez utóbbinak első nyomai 1856-ban Düsseldorf és Elberfeld között a Neander völgyének egyik kis barlangjából kerültek napfényre. Itt fedezte fel Fuhlrott német orvos a később oly nagy hírre vergődött koponyatetőt (53. ábra). Mindjárt az első pillantásra feltűnt a hosszú koponyatetőn a majmok koponyájára emlékeztető laposság és a szemgödri lécek hatalmassága."(Forrás: http://mek.oszk.hu/14200/14254/pdf/14254_1.pdf)

#grafika#embertan#ember#embertan#koponyatető
Forrás
OSZK MEK
Kapcsolódó
Eredeti adatok
Cím
Az ember testi és lelki élete, egyéni és faji sajátságai
Szerző
szerk. Alexander Bernát, Lenhossék Mihály
Megjelenés
Budapest : Athenaeum, [1905]
Formátum
ismeretterjesztő kiadvány
Megtekintés a DKA oldalán