A mikroszkóp átmetszete

A mikroszkóp átmetszete. A tükörről visszaverődő fénysugarak áthaladnak a világítólencse-rendszeren, utána a szövetmetszeten (a-b), azután a tárgylencséken (objectív) és végül a szemlencséken (ocular) és így jutnak erősen nagyított képet adva (A-B) a néző szemébe. "A szövetkészítmény fölött látjuk a mikroszkóp csövét. Ez a cső átlag 16 cm hosszú. Alsó és felső végén foglalnak helyet benne a nagyítólencserendszerek ; az alsók a tárgy-, a felsők az úgynevezett szemlencse-rendszerek. A szemlencséken át nézünk be a mikroszkópba ; a tárgylencsék néhány milliméterre esnek a szövettani metszet fölé. A mikroszkóp csövét durvább és finomabb csavarokkal emelni és sülyeszteni lehet. Ezredmilliméter pontossággal távolodhatunk vagy közeledhetünk a vizsgálatra szánt metszethez. Minden egyes nagyításnál a mikroszkóp csövét más és más távolságra kell pontosan beállítanunk, mert csak így kaphatunk éles képeket. A legalsó lencse és a szövettani metszetet befedő üveg között vékony levegőréteg marad vissza. A nagyobb nagyításoknál eltüntetjük ezt a levegőréteget oly kép, hogy egy csepp cédrusolajat cseppentünk a fedőüvegre. A legalsó tárgylencse úgyis oly közel jut a készítményhez, hogy a lencse belemerül az olajba. Olaj helyett vizet, gliperint is használhatunk."(Forrás: https://mek.oszk.hu/14200/14254/pdf/14254_1.pdf)
Forrás
OSZK MEKKapcsolódó
Eredeti adatok
- Cím
- Az ember testi és lelki élete, egyéni és faji sajátságai
- Szerző
- szerk. Alexander Bernát, Lenhossék Mihály
- Megjelenés
- Budapest : Athenaeum, [1905]
- Formátum
- ismeretterjesztő kiadvány