Az emberi vékonybél patkó alakú kezdete (duodenum) a fehérmájjal elülről

Az emberi vékonybél patkó alakú kezdete (duodenum) a fehérmájjal elülről. A végighasított fehérmájban láthatók a fő kivezető csövek; a fehér máj 100 grammos mirigy, körülbelül 1/2 liter bélnyálat ad 24 óra alatt. A fölvágott vékonybélnek ráncos belseje látszik. 1. a duodenum felső vége, 2. a fehérmáj kisebbik kivezető csöve és 3. benyílása a bélbe, 4. a fehérmáj fő kivezető csövének benyílása, 5. a fehérmáj feje, 6. a duodenum alsó vége, 7. a fehérmáj teste, 8. a fehérmáj farka, 9-10. a fő kivezető cső. "A vékonybél a tápláló csatorna leghosszabb része, 6 méter hosszú, körülbelül 3 cm. átmérőjű. Kezdődik a gyomor után patkóalakú résszel, amelynek duodenum a neve. A duodenum igen közel esik a gerincoszlophoz, erős szalagok kötik hozzá, úgy hogy nem tolódhatik ide-oda, mint a vékonybélnek többi része. Nevezetes béldarab ez : a patkó hajlásúban fekszik a fehérmáj (pankreasz) feje (161. ábra), amely vízszintesen hosszan nyúlik el a gyomor mögött balfelé. A duodenumba ömlik bele a májtermelte epe és a fehérmáj váladéka, a bélnyál itt keverednek ezek össze a gyomorból jövő pépes, tejfölszerű tartalommal. A duodenum hossza mindössze 1/4 méter. A vékonybél többi része meglehetős szabadon lóg a bélfodornak nevezett erős hashártyaszalagon; hurokszerű csavarodásai elfoglalják a hasüregnek legnagyobb részét, sőt a medence üregébe is leérnek. Mozgásuk elég szabad. Több méteres lefutás után belenyílik a vékonybél a vakbélbe ; ennek a helynek vakbélkapú a neve. A vékonybélnek a duodenum patkója után következő részét az anatómia jejunumnak nevezi, a vékonybél alsó 1 méterét pedig ileumnak. Hastífusznál az ileum a betegség székhelye, itt támadnak a legsúlyosabb változások, amelyek néha a bél kilyukadására vezetnek."(Forrás: http://mek.oszk.hu/14200/14254/pdf/14254_1.pdf)