Az ember szíve

Az ember szíve. a. jobb, b. bal szivkamara; c jobb, d. bal szivpitvar; g. az also üres-véna; h. a felső üres-véna i. és k. ágakkal; p., q., r., s., t. az aorta ágai; m., l. tüdővénák; o. a szív koszorús artériája ; n. koszorus véna; u. valamint az m. felett fekvő és betűkkel nem jelzett ág a tüdöartéria. "A vért az edényekbe a szív szorítja. A szív a vénáknál mint szívó, az artériáknál mint nyomó szivattyú működik; különben izmosfalú tömlő. Emberi ökölnagyságú s a mellüreg közepén, - a két tüdő fél között, - szivburokba zárva, ferdén fekszik, úgy, hogy nagyobb átmérője felülről le, jobbról bal- és hátulról mellfelé áll. A szivburok savós hártya, melyen belől és a szív közt lévő hézagot csekély mennyiségű folyadék
tölti ki. A szivet egy hosszanti válaszfal egymástól tökéletesen elválasztott jobb- és balfélre osztja, a melyek mindenike ismét felső és alsó részre különül szét, és igy a szívnek négy fő részét - jobbpitvar, jobbkamra, balpitvar és balkamra különböztethetjük meg (56. és 57. ábra). A felsők a pitvarok, az alsók a gyomrocsok, vagy kamrák; a pitvarok a kamrákkal közlekedhetnek, de a pitvarok vagy a kamrák egymással nem. A kamrák fala sokkal vastagabb, mint a pitvaroké, azért régente izmos szívnek, mig a pitvarokat hártyáé szívnek nevezték. "(Forrás: https://mek.oszk.hu/15400/15484/pdf/15484_1.pdf)