Monocystis agilis, a földi gilisztában élő spórás állat

Monocystis agilis, a földi gilisztában élő spórás állat "Testűket finom, szerkezet nélküli hártya, cuticula födi, amelyen át átszivárgás útján táplálkoznak. Testök vagy nem ízelt, vagy pedig 2, 3 egymástól hártyáé sövény által elválasztott részből összetett. Élősködők; más állatokon, vagy állatokban, azok egyes szerveiben élösködnek s gyakran veszedelmes betegségek okozói. Spórák útján szaporodnak. Hazánkban észlelt fajok száma 15.
Gregarina-félék. Féregformájú testök két részből, fejszerű mellső (protomerit) és hátsó nagyobb ízből (deutomerit) összetett; esetleg a mellső rész még egy ormányszerű, tapadásra való függeléket (epimerit) is viselhet. Kéregplasmájuk
bélplasmától élesen elkülönült és néha benne még összehúzódó sávokat, ú. n. myophánrostokat is találhatni. Sejtmagjuk jól kifejlődött és hátulsó részben foglal helyet. Szaporodásuk alkalmával hossztengelyük ellenkező végével összekapcsolódnak, összehúzódva egybeolvadnak és betokozzák magukat. Betokozott állapotban egy külső kocsányos és egy belső tömöttebb, s rétegzett burok veszi őket körül. Majd 4-8 ú. n. anyagömbbó esnek szét, amelyek mindegyikében számos spóra
képződik. A spórák, melyek eleinte keményhéjúak, később orsóvagy sajkaformájúakká lesznek s pseudonavicelláknak neveztetnek, csakhamar kirajzanak. Ezek mindegyikéből, miután a tok felreped, egy-egy parányi, amoebaszerü képlet lép ki, amely kedvező viszonyok közé jutva, azután lassanként Gregarinává szerveződik. Különösen gerincztelen állatokban, emberben soha-sem élösködnek. Szabad szemmel is láthatók, egyes fajok 1-2 mm. hosszúra is megnőnek. Ilyenek pl. Clepsidrina polymorpha Ham. a lisztkukacz belében, - Cleps. blattarum Sieb. a konyhai sváb belében, - Euspora fallax Schn. a cserebogár pajorjában, - Gregarina gigantea v. Ben. 1,5 mm. vastag és 16 mm. hosszú, a Homarus nevű tengeri rák belében élősködik. - Monocystis agilis Stein, a földi giliszta belében él stb."(Forrás: https://mek.oszk.hu/15400/15484/pdf/15484_1.pdf)