XXIV. tábla: [Puhatestűek]

XXIV. tábla: [Puhatestűek]

XXIV. tábla: [Puhatestűek]
1. Galandféreg (283.); - 2. folyami rák (249.); - 3. tarisznya rák (250.); - 4. orvosi piocza (261.); - 5. orsó giliszta (276.); - 6. arion csiga (163); - 7. éti csiga (163.); -
8. süveg-csiga (165.); - 9. gyöngyház kagyló (170.); - 10. fésű kagyló (170.); . 11. fülcsiga (164.); 12. pénzcsiga (164.); 13. bíborcsiga (165.); - 14. vitorlás csiga (160.); - 15. nemes korall (291.); - 16. tengeri szegfű (291.); - 17. tengeri csillag (265.); - 18. fehér korall (291.); - 19. sepia (159.); - 20. osztriga (169.); - 21. mosdó szivacs (294.); - 22. kövi sün (265.) "Testök lágy, puha, tagolatlan. Köztakarójuk helyenként megkettőződik s bőrredőt képezve köpönyeget (pallium) formál. A köpönyegben rendesen számos mirigy van, amelyeknek többnyire szénsavas mészböl és conchyolinból álló váladéka létrehozza a testök védelmére való csiga- vagy kagylóhéjat. A köpönyeg alakjától, szerkezetétől és számától függ azután az illető állat héjának formája és száma is, így lehet csökevényes, külső, belső, egy vagy kettő, egykamrás vagy sokkamrás, szimetriás illetőleg szimetriátlan. Külön testüregjük van, melyben található a tápláló cső, és amely fölött van többnyire a szivük elhelyezve. Szintelen-vérűek. Idegrendszerük
egy vagy több, a testben szétszórt duczpárból áll. Leginkább vízben élnek és kopoltyúkkal lélegzenek; légzőszervük azonban mindig a bőrből ered és a tápláló-csővel nem függ össze. Szabadon élnek; helyváltoztatási szervül a test hasi részén
kifejlődött izmos láb (podium) szolgál, amely az állat életmódjának megfelelően, nagyon különböző alakú lehet. Felosztatnak négy osztályba.
"(Forrás: https://mek.oszk.hu/15400/15484/pdf/15484_1.pdf)

#grafika#állatkép#puhatestű
Forrás
OSZK MEK
Kapcsolódó
Eredeti adatok
Cím
Nagy képes természetrajz a hazai művelt közönség számára
Szerző
Vángel Jenő
Megjelenés
Budapest : Athenaeum, 1899
Formátum
könyv
Megtekintés a DKA oldalán