A szamócza virágja, kétsoros kehelylyel

A szamócza virágja, kétsoros kehelylyel "A virágkocsán végén látjuk a csészét (calix), mely légtöbbször megtartja a kocsán zöld színét, néha azonban a párta színét is felveszi. A csésze lehet állandó, ha a termésen megmarad, ellenkező esetben lehullónak mondjuk. Lehet egy- vagy többlevelü. Az egylevelű csésze széle rendesen fogas; a többlevelü többsoros is lehet. Az összenőtt csésze lefelé szűkülő részét toroknak mondjuk. Ha szőrök nincsenek rajta, akkor az csupasz vagy meztelen. Ha a szűk torok szőrökkel egészen be van födve, akkor zártnak mondjuk. Ha a csésze levélkéi mind egyenlő nagyok, a csésze szabályos, ha pedig különböző nagyságúak, akkor szabálytalan. Ha bevágással jól kivehető két félre van osztva, akkor kétajkúnak hívjuk. Egyébként megkülönböztetünk még: csöves, harang-alakú, korsó-alakú, tölcséralakú, gömbded, stb. csésze-formákat.
"(Forrás: https://mek.oszk.hu/15400/15484/pdf/15484_2.pdf)