Az eperfa áltermése

Az eperfa áltermése "A vékonyhéjú termések közül sokan érés után fölrepednek vagy fölszakadnak, miközben az egyes kiszáradt termőlevelek mindig bizonyos meghatározott irányban görbülnek meg, akár csak napra fektetett könyvnek kötése, mi által a termőlevelek közé rejtett magvak kiszabadulnak. Sok termés két-két összenőtt termőlevél, varat vonalának irányában reped fel, esetleg a középbordában, vagy, mint pl. a máknál, bizonyos helyeken szabályszerűen elhelyezett kiürítő-rések támadnak.
Az olyan egyrekeszű gyümölcsöt, melynél a középső maghéj húsos vagy bőrnemű, a belső pedig többé-kevésbbe fás, csonthéjú gyümölcsnek (drupae) mondjuk. Ide számítjuk: a cseresznyét, mandulát, szilvát, őszi- és kajszin-baraczkot,
továbbá a diót. A szeder is közibük tartozik, csakhogy ez tulajdonképen sok apró csonthéjas gyümölcsből álló összetett csoportos termés.
"(Forrás: https://mek.oszk.hu/15400/15484/pdf/15484_2.pdf)