A szarvasgomba

A szarvasgomba. I. a gomba. II nagyítva a spóratömlőkkel. "A jól kiképződött myceliumot harántfalú hypha alkotja. A spórás tömlők a különböző alakú magtesteken foglalnak helyet. Ez a gombák fajokban leggazdagabb rendje. Legérdekesebb fajai a szarvasgombák (Tuberaceae). Ezek többnyire földalatti, gömbded képletek, melyeket dúsan elágazó mycelium vesz körül. A fekete szarvasgombát (Tuber cibarium L., II. tábla, 12. ábra) különösen inyencz eledelnek tartják. Nagysága változó, mogyoró- s almanagyság közt. Társasán nö, rendesen a bükk-, cser- és gesztenyeerdőkben, Olaszországban és déli Francziaországban. A magtest külső héja sokszögű, hegyes, vörös szemölcsökkel, továbbá pontszerű vörös bemélyedésekkel borított. A magtest húsa bibor szinű vagy sötétvörösbarna és fénylő fekete s fehér erekkel van általjárva. A szarvasgombák finom zamatos izét azok a tojásdad, tövises magcsák okozzák, melyek egy-egy tömlőben 4-6-jával képződnek.
A szarvasgombának agyagos, meszes talajra van szüksége. Őszszel aratják, arra betanított kutyák és sertések segélyével. Legkeresettebb és legdrágábbak a Périgordi franczia szarvasgombák. Francziaországban egyébként mesterségesen is termesztik. Kivitelre ebből 1 s fél egész 2 millió kg. kerül, kgrmonkint 15-20 franknyi értékben.
"(Forrás: https://mek.oszk.hu/15400/15484/pdf/15484_2.pdf)