Mandola-fenyők, háttérben Nápoly és a Vezuv látható

Mandola-fenyők, háttérben Nápoly és a Vezuv látható. "A fenyők (Pinus) csoportjába leginkább fa, s csak néhány cserje tartozik. Tüleveleik a fiatal hajtásokon egyenként fejlődnek és tövükön hüvelylyel vannak körülvéve. A porzós barkák a tavalyi ágak hegyein, a termős virágzatok pedig az idei hajtások hegyein vannak elhelyezve. Magvaik többnyire csak a második évben érnek meg, és egyetlen lehulló szárnynyal vannak ellátva.
A leirt viszonyoktól némileg eltérők azok, amelyeket például a mandula- vagy olaszfenyönél (Pinus Pinea L.) tapasztalunk. Ennek tobozai t. i. sokáig zárva maradnak, és csak a második vagy a harmadik év végén nyilnak ki. Tűi 13-20 cm. hosszúak, világoszöld szinüek. Termős tobozai nagyok, tojásdad-alakúak, világos fahéjszinüek. Termése, az ú. n. fenyömandula (pignola) csak a negyedik évben hull ki
a tobozból. Kellemes olajos és kátrányos ize miatt jelenleg Dél-Európában, de különösen Olaszországban mindenfelé termesztik."(Forrás: https://mek.oszk.hu/15400/15484/pdf/15484_2.pdf)