Bogas elagazas, vázlatos rajz

98. abra. Bogas elagazas, vázlatos rajz; a bogernyős elágazás, b közalapos áltengelyes kunkoros elágazás, c bogas álvillás elágazás, d közalapos áltengelyes forgós elágazás. "A bogas elágazást jellemzi, hogy a főszár az oldalágak képzése után elébbutóbb elmarad további fejlődésében, többnyire nem is ágazik el újból, oldalágai ellenben nemcsak erősebben fejlődnek és növekednek mint az őket létesítő főszár, hanem annak elágazási szerepét is átveszik és azt ismét a fiatalabb ágakra ruházzák át. A bogas elágazásnak is van több neme, aszerint hogy az oldalágak a szár csomóin egyesével, kettesével vagy hármasával és többes számban erednek. Ha az ágak egyesével erednek, az elágazás közalapos áltengelyes lesz, mert a növekedését hamar beszüntető főszár csak egy ágat fejleszt, mely a főszár szerepét átveszi és hasonló módon újból csak egy erősebb oldalágat létesít s így tart ez tovább ; keletkezik egy, a főszárból és az első-, másod-, harmad- stb. rendű oldalágak alsó részleteiből álló áltengely, melynek oldalán a főszárnak az első-, másod-, harmad- stb. rendű oldalágaknak folytatásai, azaz felső részletei, mint látszólagos oldalágak, a támasztólevéllel szemben foglalnak helyet. A közalapos áltengelyes elágazás is, úgy
mint a villás áltengelyes elágazás, lehet forgós és kunkoros; a közalapos forgó elágazáskor a zegzugos áltengelyen a látszólagos oldalágak kétoldalt állanak, a közalapos kunkoros elágazáskor pedig a látszólagos oldalágak mind a bekunkorodó áltengelynek csak egyik oldalán sorakoznak.
"(Forrás: https://mek.oszk.hu/15300/15382/pdf/15382_1.pdf)