A fekete hunyor (Helleborus niger) levele fonákjának felülete

244. ábra. A fekete hunyor (Helleborus niger) levele fonákjának felülete. Hullámos szélű epidermiszsejtek és köztük szájnyílások. 120-szor nagyítva. (Strasburger.) "Az epidermisznek szorosan záródó sejtrétegén keresztül a levegő a levél szövetébe nem hatolhat be, hanem az csakis a sejtjei között elhelyezett szájnyílásokon (stomata) közlekedhetik. Míg az epidermisz-sejtek klorofillt nem, vagy csak kivételesen tartalmaznak, addig a szájnyílások sejtjeiben klorofillszemecskék is vannak. A szájnyílások az olyan leveleken, amelyeknek egymástól elütő alsó és felső oldala van (dorziventrális alkotásúak), a levél alsó oldalán foglalnak helyet, még pedig igen nagy számmal. Egy mm2-re 100-700 szájnyílás esik és így már egy közepes levélre több millió jut. A szájnyílások szerkezete különböző; abban azonban mindig megegyeznek, hogy két zárósejtjük van. Ezek automatikusan nyílnak és csukódnak, miáltal a levegőnek a levél belsejébe való jutását, - illetőleg megfordítva is, - a gázok kiáramlását és a levél víztartalmának kipárolgását, szóval az egész gázcserét szabályozzák. A zárókészülék (244. és 245. ábra) a két, egymás felé homorú oldalával fordított, babalakú zárósejtből áll.
"(Forrás: https://mek.oszk.hu/15300/15382/pdf/15382_1.pdf)