A Hippuris vulgaris tenyészőcsúcsának hosszmetszete

A Hippuris vulgaris tenyészőcsúcsának hosszmetszete

281. ábra. A Hippuris vulgaris tenyészőcsúcsának hosszmetszete: d dermatogén; pr peribléma; pl pleróma; l levélkezdemény. 280-szor nagyítva. "A korpafűféléken a vezérsejt már beleolvad a csúcs többi sejtjei közé; a virágos növényeken pedig már a számos, egyenlő értékű sejttől alkotott tenyészőcsúcs (281. és 282. ábra) vezeti a szár és a gyökér fejlődését.
A szár tenyésző csúcsának sejtjeit és azoknak további fejlődését, valamint a különböző alakú sejtek és szövetek keletkezését már előbb leírtuk és láttuk, hogy a kifejlett szárat az epidermisz, az elsődleges kéreg és a központi henger alkotja. Ezeknek a szövetegységeknek megfelelően Hanstein már a tenyészőcsúcsban is bizonyos szövetnemző-egységeket vélt felismerni, amelyeket hisztogéneknek nevezett. E hisztogének: a dermatogén, alatta a peribléma és legbelül a pleróma (281. ábra). Az első az epidermiszt, a második az elsődleges kérget és a harmadik a központi hengert volna hivatva létrehozni.
"(Forrás: https://mek.oszk.hu/15300/15382/pdf/15382_1.pdf)

#grafika#növény#zárvatermő#kétszikű#ajakosvirágú#gyökér
Forrás
OSZK MEK
Kapcsolódó
Eredeti adatok
Cím
Az élők világa : növény- és állatország
Szerző
[szerk.] Entz Géza, Mágocsy-Dietz Sándor
Megjelenés
Budapest : Athenaeum, [1907]
Formátum
könyv
Megtekintés a DKA oldalán