A cirbolya fenyő (Pinus cembra) nyár utóján szedett ága

491. ábra. A cirbolya fenyő (Pinus cembra) nyár utóján szedett ága. A csúcson fiatal,
még éretlen tobozkák, lejebb két, majdnem érett, az előbbieknél egy évvel idősebb toboz. Valamivel kisebbítve. (Eredeti kép.) "Magas hegységeinkben előfordul a havasi vagy cirbolya fenyő (P . cembra, 491. ábra), azonban ma már korántsem foglal el oly nagy területeket, mint amilyent - pl. a Magas Tátrában - hajdan elfoglalt. Fája igen értékes bútorfát szolgáltat. Míg az előbb említett három faj tűi kettesével foglalnak helyet egy nyalábban, addig a cirbolyafenyőnek ötös tűnyalábjai vannak. (491. ábra.) A Pinus-ok tobozai jellemző, végükön dülényalakú paizzsá kiszélesedő pikkelyekből állanak, amelyek a tobozok felnyílása előtt szorosan záródnak. Tűnyalábjaik külön hajtásokon, ú. n. törpe hajtásokon fejlődnek, apró pikkelylevelek hónaljából. Koronájuk fent kiszélesedő, néha ernyőszerű."(Forrás: https://mek.oszk.hu/15300/15382/pdf/15382_1.pdf)
Forrás
OSZK MEKKapcsolódó
Eredeti adatok
- Cím
- Az élők világa : növény- és állatország
- Szerző
- [szerk.] Entz Géza, Mágocsy-Dietz Sándor
- Megjelenés
- Budapest : Athenaeum, [1907]
- Formátum
- könyv