A halak vérkeringése

628. ábra. A halak vérkeringése. A szívpitvar, V szívkamra, B a szívkamrából eredő aorta hagymaszerű, izmos duzzanata, i hajszálérhálózat a kopoltyúkban. D a kopoltyúkból a test szerveit ellátó főér, melynek E ága a test mellső részét, F ága pedig a test hátsó részét látja el oxigént tartalmazó artériás vérrel. K és I
főgyűjtőerek, melyek a testből a vénás vért, miután egymással egyesültek (H), a szívbe szállítják vissza. M vese. A nyilak a vér keringésének útját jelzik. "A legegyszerűbb zárt érrendszert találjuk a halaknál (628. ábra). A szívből egy nagy osztóér (c) ered, mely a vért egyenesen a kopoltyúkba (i) viszi; itt széndioxidtartalmát a hajszálerek falán keresztül átadja a víznek és felveszi a víz elnyelt oxigénjét. A kopoltyúk hajszálereiből eredő erek (D, E, F és 0 ) azután a vért a testnek minden egyes részébe olyanformán juttatják el, hogy minden egyes szervben hajszálérhálózatot alkotnak. A szervekből külön gyüjtőerek (L, K, H és I) ismét visszaszállítják a vért a szívbe (A és V). A halaknál azt látjuk tehát, hogy a vérnek csak egy kis része megy minden körforgásnál a lélekzőszerven keresztül és hogy a szívnek két hajszálérhálózaton, nevezetesen a kopoltyú és a test hajszálérhálózatán kell a vért átpréselni."(Forrás: https://mek.oszk.hu/15300/15382/pdf/15382_2.pdf)