A kerti csiga (Helix pomatia) szervezete

649. ábra. A kerti csiga (Helix pomatia) szervezete. Sk garat, M középbél, L középbéli mirigy, J utóbél, A végbélnyílás, V szívkamra, N vese, F talp, G garatfeletti dúc, Al tüdőbe vezető lélekzőnyílás, Zd hímnős mirigy, melynek vezetéke (Zg), miután a fehérjemirigygyel (Ed) összeköttetésbe lépett, egy kettős vezetékben folytatódik; ez utóbbinak egyik része (Od) a peték, másik része (Vd) pedig a hímcsirasejtek tovaszállítására van hivatva. E két rész (Od és Vd) alább teljesen elválik egymástól, az előbbi az ondótartóval (Rs), az ujjas mirigyekkel (Ad) és a szerelemnyilának táskájával (Ps) lép összeköttetésbe, a másik vezeték (Vd) pedig a közösülő szervvel (P) és a spermatofórokat képző ostorral (FI) közlekedik. Mr a közösülő szervet visszahúzó izom, R a tapogatókat visszahúzó izom "A gerinctelen állatok körében nagyon elterjedt jelenség a hímnösség (hermafroditaság). Hímnős állatnak az olyan állatot nevezzük, mely petéket és hímcsírasejteket egyaránt fejleszt. A hímnős állatok egy részénél, pl. a tüdőscsigáknál (kerti csiga) egy mirigy, az úgynevezett hímnős mirigy (649. ábra) létesíti a petéket és a hímcsirasejteket, a hímnős állatok legnagyobb részénél (pl. pióca, galandférgek, földi giliszta stb.) azonban az ivarmirigyek különváltak egymástól; az egyik fajtájú mirigy petéket, a másik pedig hímcsirasejteket termel.
"(Forrás: https://mek.oszk.hu/15300/15382/pdf/15382_2.pdf)