Alkáliföldfémek

Az elemi kalcium igen erős redukálószer, a finoman szétoszlatott kalciumot szerves redukciókhoz használják
A kalciumot használják mint adalékanyagot az üvegbe, illetve bizonyos ötvözetekbe
mészgyártás
A berillium koncentrációja a földkéregben hozzávetőleg 2-6 ppm, de magtalálható a napban és a tengervízben is
A berillium több mint 100 ásványban megtalálható, de ezek többsége meglehetősen ritka
A berillium két fő érce, a berill és a bertrandit
Felhasználása
Előállítása
A bárium-szulfát magas hőmérsékleten szénnel bárium-szulfiddá redukálható – utóbbi kén-hidrogén és a megfelelő báriumsó keletkezése közben oldódik savakban
A bárium-szulfid hidrolízissel bárium-hidroxiddá alakítható, és e vegyületet kiizzítva bárium-oxidhoz jutunk
A fém báriumot bárium-oxidból állítják elő alumíniummal, magas hőmérsékleten, légtelenített retortában végzett redukcióval – kis mennyiségeket kloridja olvadékának elektrolízisével is kaphatunk: 4 BaO + 2 Al → BaO•Al2O3 + 3 Ba
MgO égetett magnézia
CaCO3 mészkő
CaSO4·2 H2O gipsz
Ca3(PO4)2 : foszforműtrágyák
Ca(NO3)2 : mész- vagy norvégsalétrom
CaCl2 : nagyon jó vízfelvevő tulajdonság
a periódusos rendszer II-es főcsoportjában találhatóak meg
szürke színűek
viszonylag puhák, de az alkálifémeknél keményebbek
kis sűrűségűek
reakcióképességük az oszlopban lefelé haladva nő
vízzel erős bázisokat képeznek
gyorsan oxidálódnak
külső elektronhéjukon 2 db s elektron található
Elsősorban kis sűrűségű és viszonylag nagy szilárdságú ötvözetek (magnálium, elektronfém, dúralumínium)
villanófényporok, világító rakéták, víz alatti fáklya, gyújtóbombák készítésére
Korábban a fényképészetben a vakuzáshoz használták
Vízzel hevesen reagál
Nagy reakciókészsége miatt a természetben csak vegyületeiben (cölesztin és stroncianit ásványok)
Veszélyes, mert beépülhet a csontokba a Ca helyett
Története
A berilliumot tartalmazó berill ásványt, már legalább az egyiptomi ptolemaioszi dinasztia óta használják
A Krisztus utáni első században, a római természettudós idősebb Plinius Naturalis Historia című enciklopédiájában megemlíti, hogy a berill és a smaragd (smaragdus) hasonló volt
A Martin Heinrich Klaproth, Torbern Olof Bergman, Franz Carl Achard, és Johann Jakob Bindheim által elvégzett, korai smaragd és berill elemzések mindig hasonló elemeket állapítottak meg; ami arra a téves következtetésre vezetett, hogy mindkét anyag az alumínium-szilikátok közé tartozik
Vauquelin 1798-ban, az Institut de France előtt felolvasott tanulmányában jelentette be, hogy alumínium-hidroxid smaragdból és berillből való kioldásával új "földet" talált
Friedrich Wöhler[42] és Antoine Alexandre Brutus Bussy[43] 1828-ban egymástól függetlenül izolálta a berilliumot berillium-klorid és fém kálium kémiai reakciójával
Kalcium
mélyfúrásoknál a fúróiszap nehéz adalékanyagaként (főleg a szénhidrogénbányászatban),
vákuumtechnikában, az elektroncsövek gyártásánál getterként,
kontrasztanyagként bárium-szulfát formájában,
ötvözőanyagként,
krisztallin üvegek adalékanyagaként a fénytörés javítására,
a festékgyártásban fehér festékek pigmentjeként,
fehérítőszerként
növényvédő szerekben
tűzijátékokban
a gyógyszer- és a kozmetikai iparban kenőanyagok adalékaként,
a cukorfinomításban,
a gumi- és linóleumfeldolgozásban,
Élettani jelentősége
Az elnevezés görög eredetű, a Thesszáliában fekvő Magnesiáról kapta a nevét
A skót Joseph Black fedezte fel 1755-ben
Sir Humphry Davy 1808-ban magnézia és HgO keverékéből tiszta magnéziumot állított elő
A kalciumot Humphry Davy fedezte fel 1808-ban
Vegyületek az ókortól ismertek
Ezüstfehér, nyújtható reakcióképes fém
A természetben a cölesztin és a stroncianit ásványokban fordul elő
A Föld 23. leggyakoribb eleme
kalcium: téglavörös
stroncium: bíborvörös
bárium: fakózöld
rádium: kárminvörös
Fontosabb vegyületei
Pozitív biológiai hatása nem ismert
Átlagos koncentrációja az emberi szervezetben 0,3 mg/kg. Ennek csaknem 9/10-ét a csontokban találjuk, ahol a kalciumot (illetve a magnéziumot) helyettesítve halmozódik fel
Vízben oldható vegyületei (klorid, nitrát, acetát, karbonát, szulfit) mérgezők
A báriummérgezés
Az akut mérgezés tünetei: erős nyálfolyás, kólika, hasmenés, hányás, szívritmuszavarok, a vázizomzat bénulása
Felhasználása
A fém kalciumot az iparban kalcium-klorid és kalcium-fluorid vagy kálium-klorid keverékének olvadék elektrolízisével állítják el
Kis mennyiségű elsősorban laboratóriumi előállításhoz használható a kalcium-azid bomlása nitrogénre és kalciumra
A berillium kinyerése az őt tartalmazó vegyületekből nehéz és bonyolult folyamat; mert magas hőmérsékleten nagy az affinitása az oxigénhez, illetve azon tulajdonsága miatt, hogy eltávolítva a felületéről a vékony oxidréteget, redukálja a vizet
Az Egyesült Államok, Kína és Kazahsztán az a három ország, ahol a berillium kitermelése ipari méreteket ölt
Stroncium
Adair Crawford fedezte fel a skóciai Stronthian községben talált ásványban oxidját. A községről kapta a nevét. Fémet először Humphry Davy állított elő 1808-ban
Felhasználása
Előállitása
Élettani hatása
Előfordulása
Lángfestés
Felhasználása
Pierre és Marie Curie fedezte fel az uránszurokércben 1898. december 21-én
Elemi állapotban először 1902-ben állította elő Marie Curie és ő nevezte el rádiumnak (radius = sugár lat.), utalva a radioaktivitásra
Berillium
Megolvasztott sóinak elektrolízisével vagy újabban a karbonátjai hevítésekor keletkező oxidjának karbotermiás vagy szilikotermiás redukciójával állítják elő
A rádiumot a sugárterápiából más olcsóbb sugárforrások már szinte teljesen kiszorították
Berilliummal együtt kényelmesen kezelhető, nagyenergiájú neutronforrás
A rádium bomlásakor keletkező radioaktív gázt, a radont felfogják és belégzéses gyógykezelésre (inhalációs terápia) alkalmazzák
Előállítása
univerzumban, és a földkéregben is ritka elem, a természetben csak ásványokban fordul elő
jelentősebb berilliumtartalmú drágakövek a berill és a krizoberill
Elemi állapotában szürkés színű, kis fajsúlyú, igen kemény, rideg fém
jó ötvözőanagyag (növelt azok keménységét, és korrózióállóságát)
Kis sűrűsége és atomtömege miatt a berillium relatíve átlátszó a röntgen- és más ionizáló sugárzások számára
jó hővezető képességű
Élettani tulajdonságai
berillium-tartalmú porok (különösen belélegezve) mérgezőek
A berillium a szövetekre maró hatású; és egyes emberekben krónikus, életveszélyes allergiás betegséget, úgynevezett berilliózist (CBD) válthat ki
elenlegi ismeretek szerint a berillium sem a növényi, sem az állati élethez nem szükséges
Története
ezüstös színű, lágy, jól nyújtható könnyűfém
Erős redukálószer
Bárium-oxidot először Carl Scheele különített el 1774-ben
A fémet Humphry Davy állította elő 1808-ban
Az oxidját először barote-nak nevezte el Guyton de Morveau, később Antoine Lavoisier baryta-ra változtatta, majd végül maga a fém a bárium nevet kapta
Neve a görög bárisz = nehéz szóból származik az elemek gyakorisági sorában a 14. helyet foglalja el
Előállítása
Forrás: wikipédia
Fehér, radioaktív nehézfém
A rádium sötétben világít, felületén levegő jelenlétében nagyon gyorsan fekete nitridréteg képződik
A szervezetbe került rádium a csontokba beépül
Higanyban oldódik (ötvözödik). A higany elpárlásával visszamarad a fémrádium
A rádium rendkívül ritka elem, a világ fémrádium-készlete körülbelül 5,5 kg
Legfontosabb ásványai: uránszurokérc, karnotit
Története
Tulajdonságai
A kalciumion kulcsfontosságú másodlagos hírvivő minden élő sejt jelátviteli folyamataiban
A gerincesek testében a csontok és a fogak alapját alkotják a kalcium-sók
Gyermekkorban elengedhetetlen a csontváz és a fogak egészséges fejlődése szempontjából, hiánya az angolkór
Általános jellemzésük
Felhasználása
Bárium
Magnézium
Alkáliföldfémek
Puha, könnyű fém
A földkéregben előforduló elemek közül az ötödik leggyakoribb
Természetben csak vegyületei fordulnak elő, az ötödik leggyakoribb elem
Merevsége, kis súlya és széles hőmérséklet-tartománybeli méretstabilitása miatt, a fém berilliumot a védelmi- és az űripar használja fel a könnyűszerkezetekben
Tükörként mert kevésbé deformálodik
A berillium alacsony súlya és nagy merevsége alkalmassá teszi nagyfrekvenciás hangszórónak
Modenátorként atomreaktorokban
Ötvözetekben
Története
Ezüstfehér színű könnyűfém
Levegőn meggyújtva vakító fehér lánggal elég
A természetben csak a vegyületei fordulnak elő(dolomit, magnezit)
A földkéreg 8. leggyakoribb eleme
Erélyes redukálószer, kicsi az elektronegativitása
Rádium
ötvözőanyag - könnyűfémek ötvözeteinek nemesítésére
különleges acélok ötvözője
ólom edzéséhez
vegyületeit tűzijáték színezőanyagaként
tengeri akvarisztikában
stroncium-ranelát formájában csontritkulás (oszteoporózis) kezelésére magyar