Az infodémiától a tudáskormányzásig

Az infodémiától a tudáskormányzásig: egy világjárvány tanulságaihoz Az infodémiától a tudáskormányzásig: egy világjárvány tanulságaihoz
Z. Karvalics László
Szakkönyvtári seregszemle
2021 március 31.
Infodémia-értelmezések 1.: WHO
"A túlzott mennyiségű, hol helyes, hol pontatlan információ, amely megnehezíti a szavahihető ismeretforrások és a megbízható útmutatások fellelését, amikor szükség van rá ... a biológiai fenyegetést súlyosbító információs mérgezés a terjedő tévhitekkel és semmire nem jó gyógyszerekkel"
Mi a gond vele?
Egyetlen információs modalitásra hangolt: keresés/tájékozódás
Egyetlen aktor egyetlen fenotípusának a szempontját nagyítja fel: az információsan majdnem írástudatlan, rosszul hírfogyasztó állampolgárét
Két veszélyforrást azonosít: a keresett információ fellelésének megnehezedését és a téves információ terjedését (a tartalomtípustól teljesen függetlenül)
Hol áll meg a mérgezés és mi a hatása? Mi van a mérgezés után, mi következik belőle?
Mi a viszonya és aránya a "fertőzött" információnak az "egészséges" információhoz?
Az információs ökoszisztéma sok dimenzióban tagolt, az "ismeretforrások és útmutatások" univerzuma nagyságrendekkel nagyobb, mint a tévhiteké és hamis gyógymódoké
A túlzott mennyiségű információ (TMI) eleve mítosz
Infodémia-értelmezések 2.: ZKL
"a járvánnyal szembeni védekezéshez szükséges cselekvőképességet meggyengítő hatások olyan együttese, amely az információs ökoszisztéma sajátosságaira és működésére vezethető vissza"
Individuális információs ciklus (reprezentáció- információképzés jelentésadással - feldolgozás - döntés - cselekvésutasítás - cselekvés - az eredmény visszacsatolása, reprezentáció 2)
Közösségi ciklus - közvetített ismeretek létrehozása és fogyasztása, amelyet információs szerszámok, gépek és üzemek támogatnak, jelentéscsere, kulturálisan megkonstruált jelentések, a személyes tapasztalat "betáplálása", információs munkamegosztás
Túléléshelyzetben regeneráció vs. elkerülő viselkedés felértékelődik: a predikció és a döntés, hozzá a döntéstámogatás (Példa: Tajvan, Új-Zéland, Kinsa vs. CDC )
A "meggyengítő hatások" információs magyarázata:
Episztémikus rés (tudáshiány, tapasztalathiány, előzménynélküliség) No information vs. No management
A meglévő tudást felülíró kontrollhatások a döntéseknél Misinformation vs. Mismanagement
A centralizált középszint deficitje: globális és lokális szinten kielégítő, sokszor innovatív, decentralizált, multistakeholder információs modellek
Rendszerprobléma az információs problémák mögött
Információ-és tudásmenedzsment oldalról nézve: az információs ökoszisztéma alacsony hatékonyságú elemein túl lehet lépni, egy magasabb szintű információ-és tudáskormányzási kultúrával (information and knowledge governance)
A döntéseken, az együttműködési hajlandóságon és az alapvető értékválasztásokon azonban egy magasabb tudásszint sem változtat szignifikánsan - a mechanizmus alkalmatlan
A mechanizmus: a 19. század bürokratikus kontrollforradalma során kialakult intézményi és irányítási logika
A válságkezelésben megjelenik az új (posztbürokratikus), de a régi nehezen fogadja be
Infodémia-értelmezések 3.
Az eredeti jelentés (David J. Rothkopf, 2003)
"a félelemmel, spekulációval és pletykával kevert ténydarabkák korszerű információtechnológiának köszönhető szélsebes és további torzulásokat eredményező világméretű terjedése"
Még egy mítosz: óriási jelentősége van a szennyezett hírvilágnak
A tiszteletre méltó erőfeszítések (ellenhatások) - fact checking oldalak, kritikai médiaműveltség, progresszív könyvtárak színvonalas információs szolgáltatásai - is tüneti kezelések a rendszerprobléma árnyékában
Infodémia + fake news = post-truth
Köszönöm a figyelmet!
Z. Karvalics László
laszlo.karvalics@iask.hu
Vezető kutató, Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, Kőszeg
Egyetemi docens, SZTE BTK magyar