A Dunántúli-középhegység paleozóos képződményei

33 A Dunántúli-középhegység paleozóos képződményei "Jelentős heteropikus fácieskülönbség tapasztalható a Dunántúli-középhegységi egységen belül is a felsőperm vörös homokkő kifejlődésében: a kontinentális jellegű Balatonfelvidéki Vöröshomokkő ÉK felé fokozatosan a szabkha-lagúna fáciesű Tabajdi formációba, majd a tengeri eredetű Dinnyési Dolomit formációba megy át.
A paleozóos képződmények mai elterjedését meghatározó tényező a Dunántúli-középhegység lapos, töréses szinklinórium szerkezete. Ennek délkeleti szárnyán: a Velencei-hegység és a Balaton-felvidék területén, a paleozóos képződmények a felszínen is tanulmányozhatók. Az északnyugati szárny fiatal képződményekkel fedett, és paleozóos képződményeket csak az ún. téti antiklinális területéről ismerünk (Gic, Takácsi, Vaszar, Tét környékéről). Devon Tentaculites faunát tartalmazó mészkövet tárt fel a Komáromtól É-ra mélyült ZH-1 jelű fúrás, a Dunántúliközéphegységi nagyszerkezeti egység északi szegélyén, amely Komárom és Sturovo között 8-12
km-rel lépi túl a Duna vonalát."(Forrás: https://mek.oszk.hu/20200/20235/20235.pdf)