A csapadék, hőmérséklet és talajvízjárás összefüggése néhány alföldi megfigyelő állomáson

A csapadék, hőmérséklet és talajvízjárás összefüggése néhány alföldi megfigyelő állomáson

A csapadék, hőmérséklet és talajvízjárás összefüggése néhány alföldi megfigyelő állomáson
6. ábra "Egyes területeken jól kimutatható, hogy nagyobb esőzések után megemelkedik a talajvíztükör, tehát a beszivárgó csapadékvíz elérte a talajvizet, vagy ha nem érte is el, lehűtven a felszínt es elzárva a pórusokból való párolgás úiját, kondenzáció révén a talajvíz szaporítására vezetett. Ilyen területek a kavicsos és durva homokos felszínű tájaink, ahol a talajvíztükör közel van a felszínhez, ilyenek a hegylábak előtti völgyületek, törmelékkúpok területei, ilyenek homokvidékeink mélyedései, völgyületei.
Vannak azonban olyan alföldi területeink, ahol a csapadékjárás és a talajvízjárás között párhuzamosság nincs. Ahol a lehulló csapadék semmiféle egyirányú változást nem okoz a talajvíztükörben, vagy - ha igen - annak iránya és intenzitása nem egyezik a csapadékmennyiséggel vagy a csapadékból a talajba beszivárgó víz mennyiségével (6. ábra)."(Forrás: https://mek.oszk.hu/20200/20234/20234.pdf)

#diagram#statisztikai adat#csapadék#hőmérséklet#talajvíz
Forrás
OSZK MEK
Kapcsolódó
Eredeti adatok
Cím
Az Alföld talajvíztérképe : magyarázó a talajvíztükör felszínalatti mélységének 1:200.000-es méretű térképéhez
Szerző
Rónai András
Megjelenés
Budapest : Magyar Állami Földtani Intézet, 1961
Formátum
térkép
Megtekintés a DKA oldalán