Futóhomokkal fedett löszdombok hatása a talajvíztükör alakulására

Futóhomokkal fedett löszdombok hatása a talajvíztükör alakulására
13. ábra "A monor-irsai dombokkal megegyező irányban halad délebbre egy vonulat Dunaharaszti-Ócsa-Örkény-Kerekegyháza irányában, s ennek egy elágazása Újlengyel-Lajosmizse-Kecskemét-Kiskunfélegyháza felé. E vonulatokat keresztirányú hézagok megszaggatják. Egy ilyet látunk Inárcs és Monor között; egy másikat Ladánybene és Cegléd között, a harmadik Kiskunfélegyházától délre jelentkezik. A hézagok területén magasan van a felszín közelében a talajvíz tükre, a vonulatok meg nem szakított részén azonban alföldi viszonylatban mindenütt mélyen, 6-8-10 méter mélységben. E vonulatok tájain mindenütt kibukkan a lösz, vagy -ha a felszínre nem is jut el - kis mélységben megtalálható. E löszrétegek, löszpászták szintén határozott északnyugat - délkeleti irányokba rendeződnek és jelzik azt, hogy ezek a területek az árvízszintekből mindig kiemelkedtek. A mélytalajvízű vonulatok alatt a pannóniai
tengerfenék magasabban maradt hátságait sejtjük, vagyis felszín alatti agyagos
vízválasztókat különböző vastag fiatalabb rétegekkel eltakarva. A felszíni rétegek anyaga is hat a talajvíz elhelyezkedésének mélységére. A hátságon a löszvonulatok alatt általában mélyen találjuk a talajvizet, míg a homokterületeken - még a magasra emelkedő homokdombokban is -általában magasan a felszín közelében (13. ábra).
"(Forrás: https://mek.oszk.hu/20200/20234/20234.pdf)